Ronald J. Tromf

Amit magyar, ésszel fel nem foghat

magam


Arold Péter

Eltelt 27 év és semmi. Ajánlom írásom azoknak, akik úgy gondolják, Magyarország jobban teljesít. Európa. Hát nem érdekes? Hogy azért, mert ott sosem volt háború? Hülyeség. A mellette lévő Francia honban volt. Érdemes végig olvasni és osztani is ér. Isten hozott szegény honban.

A fenti mondatok elsőre érthetetlenek lehetnek, de tovább folytatom.

Svájcban riadót fújtak,  idézem a HVG fejlécét:

Riadót fújt a svájci konföderáció statisztikai hivatala. A most közzétett legfrissebb adatok szerint ugyanis a Svájcban szegénynek tekintettek aránya eléri a hét százalékot.

Ez mi? Magyarországon a rendszerváltást követő évtizedek alatt jóformán semmi nem történt annak érdekében, hogy Magyarországon az egyszerű ember, legalább csak a felét érezze annak, amit a békeidők alatt, a sokak által rémmé változtatott Kádári rendszerben. Nem. Ezzel nem azt szándékozom jelezni, hogy akkor jobb volt. Az már a múlt. Itt a jelenről beszélek. Európa nyugati és északi területe, valamint a volt kommunista éra alatt nevelkedett Kelet – európai országok közötti hatalmas különbség, ami a megélhetést érinti, elképesztő.

Kormányunk megállás nélkül ontja magából a pozitív energiát, miközben hazánkban a a 180 ezer forintos fizetés kiemelkedőnek számít az alsóbb körökben, ahol munkából élnek az emberek.

Eközben.

Az alpesi országban a szegénységi küszöb egy egyedülállónak 2239 svájci frankos havi jövedelem. Nem elírás, nem tévedés: aki Svájcban havonta 633 ezer forintnál kisebb jövedelemmel rendelkezik, az szegénynek tekintendő. Egy kétgyermekes család akkor él a szegénységi küszöb alatt, ha a havi bevétel nem éri el a 4 ezer svájci frankot.

Most persze mondhatnák. Persze. Nem dúlta háború és folyton semleges volt. Megjegyzem nincs összefüggés. De nézzük meg déli szomszédjukat, Franciaországot.

A svájci „szegénységről” író Le Point párizsi hetilap természetesen a francia állapotokhoz hasonlítja a svájci helyzetet. Franciaországban a szegénységi küszöb egy egyedülállónak 1008 euró, vagyis alig a fele a svájcinak. De: Franciaországban, ha a család egy tagja dolgozik, akkor automatikusan jár a házastársnak és a gyerekeknek is a bőkezű egészségügyi ellátás, a lakbértámogatás, és például az iskolakezdési segély is. Svájcban viszont egy gyerek egészségügyi biztosítása havi 300 frank. És még valami: Svájcban teljesen másként értelmezik a szegénységet, mint Európa más tájain. hvg.hu

De ne menjünk ennyire messzire. Nézzünk körül szomszédaink háza táján, a volt szovjet blokk néhány országában. Szomszédjainknál, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában 10-30%-kal többet lehet a pénzért kapni. Romániában csak a közhivatalokban fizetnek többet, mint Magyarországon, tehát “büszkén” mondhatjuk, hogy ők még mögöttünk vannak. De ott van Szlovákia.

A szlovák életszínvonal 2020-ra eléri az uniós átlagot

Csehországban az életszínvonal 2013-ban az uniós átlag 81 százalékát tette ki, Szlovákiában viszont alig érte el a 75 százalékot. „Az évtized végére a szlovák életszínvonal eléri az uniós átlag kilencven százalékát. Ezzel túlszárnyalja a várható cseh életszínvonalat” – nyilatkozta a szlovák gazdasági lapnak a Delioitte elemzője.

 

 

Írhatnám, elemezgethetném még tovább a helyzetet, felhasználva a porfolio.hu és a felvidek.ma információit. Idetehetném az index.hu ez irányú cikkét, de minek. Magyarország, valamilyen rejtélyes ok miatt, kormányváltások ide, vagy oda, nem jutott érdemben előbbre. Sőt, ha visszamennék a 2000-es évek elejére, hát jobban álltunk.

Ami viszont a legtragikusabb.

Az osztrák jegybank-elnöke 2015-ben  egy figyelemre méltóan szomorú prognózist említett a felzárkózás kitolódásáról. Amikor a vasfüggöny lebontása óta eltelt időszak politikai és pénzpiaci változásait vette számba, Novotny úr arra figyelmeztetett, hogy 2008 után jelentősen lelassult a felzárkózás, és számos előrejelzés szerint, ismét távolabbra kerülhet a nagyon várt életszínvonalbeli felzárkózási dátum. Amennyiben a közép-európai régió a fejlett országoknál csupán évi egy százalékkal nő majd gyorsabban, akkor csak 2060-ban érhetjük utol a fejlett Európát. Ez, akárhogy is vesszük, bizony 45 év! Majd egy fél évszázad! Bár a prognózis a meglehetősen sokarcú és egyenetlen fejlettségi szinteket takaró kelet-közép európai régió egészére vonatkozik ugyan, mégsem túl szívderítő ez a perspektíva.

Ilyenkor csendesen elgondolkodom. Nem látom, hogy Magyarország  emelkedő pályára lépett volna. Nem látom, hogy számomra, számunkra belátható időn belül a kórházban ne kelljen hónapokat várni egy vizsgálatra. Nem látom, hogy hamarosan a bérből és munkából élők fizetése többre legyen elég, mint ami a kötelező és azt sem látom, hogy mikor kérdezzük meg kormányunkat, hogy mi a fészkes fenét csináltak az elmúlt 7+4 évben. De ezt megkérdezném azoktól is, akik előtte kapták meg a lehetőséget arra, hogy itt történjen valami. Mert a fentiek szellemében, semmi nem történt. Hacsak nem egy olimpiai gigapróbálkozás, stadion építés,  Paks bővítés és a többiek. Csak az a baj, hogy ebből még semmi nem történt meg. 27 kárba veszett év.

Hozzászólások

Hozzászólások

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
avatar
wpDiscuz