A Mi Hazánk feljelentése az idei augusztus 20-i rendezvényszervezés közbeszerzése miatt olyan kérdéseket vet fel, amelyeket valóban ki kell vizsgálni. Ezzel szerintem nincs is probléma. Inkább az az érdekes, hogy ugyanezek a kérdések miért nem kaptak ekkora hangsúlyt akkor, amikor hosszú éveken keresztül NER-közeli vállalkozások kapták a több tízmilliárdos állami rendezvénymegbízásokat.
Először is: ha egy közbeszerzésnél felmerül annak lehetősége, hogy valamelyik pályázó előbb jutott információhoz, mint a többiek, ha a későbbi nyertes már a tender előtt kapcsolatban állt a projekt szereplőivel, vagy ha három meghívottból végül csak egy tett ajánlatot, akkor ezt vizsgálni kell.
Ebben a Mi Hazánknak igaza van.
A párt augusztus 22-én benyújtott feljelentése részletesen felsorolja ezeket a körülményeket, és többek között versenyt korlátozó megállapodás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és befolyással üzérkedés lehetőségének vizsgálatát kéri. A beadvány maga is gyanúról beszél, nem bizonyított bűncselekményről.
Eddig rendben is volna.
Csakhogy amikor elolvastam a feljelentést, bennem óhatatlanul felmerült egy másik kérdés:
hol volt ugyanez az érzékenység az előző években?
Nem általában kérdezem, mert az nem lenne igazságos. A Mi Hazánk korábban is tett feljelentéseket fideszes vagy NER-hez köthető ügyekben. Tehát nem lehet azt állítani, hogy Orbán Viktor kormányának minden korrupciógyanús ügyét szó nélkül hagyták.
Én most kifejezetten az augusztus 20-i állami rendezvények rendszeréről beszélek.
És ott bizony érdekes a kép.
2022-ben az államalapítási ünnepségsorozat költsége körülbelül 10,3 milliárd forint volt. Egy évvel később már 12,88 milliárd forintról szóltak a hivatalos adatok.
2024-ben a rendezvénysorozatra több mint 12,5 milliárd, a tűzijátékra további 2,4 milliárd forint jutott, vagyis az összeg elérte a 15 milliárd forintot. És ami a mostani vita szempontjából különösen érdekes: azon a közbeszerzésen is egyetlen cégcsoport, Balásy Gyula Lounge-csoportja versenyzett a munkákért.
2025-ben az ünnepségek várható költsége ismét nagyjából 14,5 milliárd forint volt, és megint a Lounge Event kapta a rendezvényszervezési feladatokat. A Balásy-cégek addigra már több százmilliárd forintnyi állami megrendelést nyertek el.
A 2026-os ünnepségre pedig még az előző rendszerben két szerződést kötöttek a Lounge Eventtel, összesen 17,5 milliárd forint értékben, amelyből 8,7 milliárdot előlegként már ki is fizettek. Ezt egyébként maga a Mi Hazánk mostani feljelentése is rögzíti.
Vagyis nem néhány millió forintról beszélünk.
Évek alatt egy olyan rendszer épült ki, amelyben ugyanaz a NER-közelinek tekintett vállalkozói kör sorra nyerte el az állami rendezvény- és kommunikációs megbízásokat. Balásy cégeinek eredményességét jól mutatja, hogy csak 2023 után a tulajdonos összesen 21,6 milliárd forintnyi jövedelmet vett ki az érintett vállalkozásokból.
És itt válik számomra furcsává a mostani felháborodás.
A Mi Hazánk jelenlegi feljelentésének egyik érve, hogy a három meghívottból csak a HARDROCK Kft. adott ajánlatot, ezért tényleges árverseny nem alakult ki. Ez valóban vizsgálatra érdemes.
Csakhogy 2024-ben sem volt valódi verseny, amikor az augusztus 20-i megbízásért egyedül Balásy cégcsoportja indult. Akkor 15 milliárdos nagyságrendről beszéltünk.
Most pedig egy nettó 3,085 milliárdos – bruttó közel négymilliárdos – megbízás miatt már hatoldalas büntetőfeljelentés készült.
Ez önmagában persze nem bizonyít kettős mércét. Lehet azt mondani, hogy most kerültek elő olyan levelezések és olyan konkrét információk, amelyek büntetőjogi szempontból erősebb gyanút vetnek fel. És ez fontos különbség.
De politikailag attól még jogos a kérdés:
miért nem zavarta ugyanilyen látványosan a Mi Hazánkat az a rendszer, amelyben éveken keresztül ugyanaz a NER-közeli vállalkozói kör kapta az augusztus 20-i megbízásokat, sokszor valódi verseny nélkül, egyre magasabb összegekért?
Ráadásul az idei történet egyik különös fordulata éppen az, hogy a most megtámadott új beszerzésre azért volt szükség, mert az állam felmondta a Lounge Event korábbi szerződéseit. A Lounge-csoport körül büntetőeljárás, bankszámlazárolások és végrehajtási problémák merültek fel, ami miatt a teljesítés kockázatossá vált.
Az új eljárás lebonyolítását ettől még ugyanúgy lehet és kell kritizálni. A G7 által feltárt információk valóban rossz képet festenek: a későbbi nyertes vezetője már a közbeszerzés előtt kapcsolatban állt a szervezés szereplőivel, és maga a lap is arra jutott, hogy az eljárás optikája nagyon hasonlított az előző tizenhat év gyakorlatához.
Én éppen ezért nem védeném automatikusan az új kormányt sem.
Ha Magyar Péter azt ígérte, hogy megszünteti az urambátyámrendszert, akkor ne legyen urambátyámrendszer más szereplőkkel sem. Ha előre tudhatta valaki, hogy ő kapja a munkát, ha belső információhoz jutott, vagy ha a közbeszerzést csak formálisan rendezték meg, annak következménye kell legyen.
Ebben nincs vita.
De ugyanilyen fontos, hogy az ellenzéki kritika is következetes legyen.
Toroczkai László most azt mondja: „ennyit az urambátyámrendszer állítólagos lebontásáról”.
Én erre csak azt kérdezném:
rendben. De amikor ez az urambátyámrendszer még 10, 13, 15, majd 17,5 milliárdos augusztus 20-i szerződésekkel működött, akkor hol volt ugyanez a felháborodás?
Nem találtam arra bizonyítékot, hogy a Mi Hazánk az előző évek augusztus 20-i Lounge-megbízásai miatt hasonló tartalmú feljelentést tett volna. Ez nem bizonyítja, hogy egyáltalán nem kritizálták ezeket, és azt sem állítom, hogy a NER más ügyeiben hallgattak volna.
De a különbség a politikai reakció intenzitásában azért szembetűnő.
És éppen ezért számomra a helyes következtetés nem az, hogy „ne vizsgálják a mostani közbeszerzést”.
Éppen ellenkezőleg.
Vizsgálják ki.
Ha történt szabálytalanság, legyen következménye. Ha valaki előnyt kapott, derüljön ki. Ha közpénzt károsítottak meg, fizessék vissza. Egy rendszerváltásnak éppen az lenne az értelme, hogy ezen a téren is más szabályok érvényesüljenek.
De közben emlékezzünk arra is, hogy az állami rendezvények körüli milliárdos, verseny nélküli vagy alig versenyeztetett üzletek nem 2026 nyarán kezdődtek.
Évekig előttünk voltak.
Ezért a Mi Hazánk mostani fellépését én nem elutasítom, hanem egyetlen feltétellel veszem komolyan:
ugyanazzal a mércével mérjenek mindenkit. A TISZA-kormányt ma, és a NER szereplőit tegnap is. Mert a közpénz attól még közpénz marad, hogy éppen melyik párt ül a kormányrúdnál.
