Az Otthon Start a rendszerváltás óta a legsikeresebb hitelprogram, már 380-400 milliárd forintra érkezett igénylés – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány számára kiemelt cél, hogy újra beinduljon a hitelezés, hiszen ez a gazdasági növekedés és az otthonteremtés támogatásának is alapfeltétele. Ennek érdekében vezették be a fix, 3 százalékos kamatozású Otthon Start Programot, amelyet a rendszerváltás óta a legsikeresebb lakáshitel-programként értékelt – mondta a miniszter.
A bevezetést követő első három hétben naponta közel ezer hiteligénylést rögzítettek, és már meg is születtek az első pozitív bírálatok. Az eddigi adatok alapján az átlagos hitelösszeg 33 millió forint, míg az igényelt hitelek teljes volumene elérte a 380–400 milliárd forintot. Az igénylők több mint 80 százaléka 40 év alatti, az átlagéletkor 34 év – tette hozzá Gulyás.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a gazdaság élénkítéséhez nemcsak a lakossági, hanem a vállalati hitelezés bővítése is szükséges. Ennek érdekében a miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megállapodott abban, hogy a fix 3 százalékos kamatozású hitel mostantól a vállalkozások számára is elérhető lesz.
A minimálbér-emeléssel kapcsolatban Gulyás Gergely kiemelte: a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata, hogy segítse a munkáltatók és a munkavállalók közötti egyeztetéseket, és közreműködjön a tárgyalások összehangolásában.
Címlap: Budapest, 2025. október 9. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. október 9-én. MTI/Illyés Tibor
- Igaz amit Varjú László – DK – állít?
Igen — létezik ilyen idézet és állítás, de fontos pontosítani a kontextust és az értelmezést. Mi hangzott el valójában? A horvát miniszterelnök, Andrej Plenković azt mondta, hogy az Adria-vezetéken keresztüli olajszállítás tranzitdíjai lényegesen alacsonyabbak lehetnek, mint amilyenek a Barátság kőolajvezetékén vannak, különösen Magyarország és Szlovákia számára. Konkrétan ő így fogalmazott: „…háromszor olcsóbb lehet a szállítás, - Románia elmúlt 16 éve számokban – és hol áll ehhez képest Magyarország?
Közérthető makrogazdasági elemzés – az összeállításban segítséget nyújtott, mitegy 100 hivatkozás és forrás bevonásával az AI. Az elmúlt években egyre gyakrabban hallani azt az állítást, hogy Románia gazdaságilag lehagyta Magyarországot. A hétköznapi tapasztalatok – bérek, árak, üzemanyag – valóban sokakban ezt az érzetet keltik. De mit mutatnak a makrogazdasági adatok, ha érzelmek és politikai szlogenek - Románia felzárkózása – mítosz vagy makrogazdasági tény?
Grafikonos elemzés Magyarországgal összevetve (2009–2025) 5 Bevezetés – miért érezzük úgy, hogy „Románia elhúzott”? Az elmúlt években egyre gyakrabban hangzik el a mondat:„Románia már gazdaságilag is előttünk jár.” Ez az elemzés nem véleményre, hanem makrogazdasági mutatókra épül. A kérdés nem az, hogy ki a jobb, hanem az, hogy: mit mutatnak a számok, és mit nem. - Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan?
A nyugdíjrendszer kérdése ritkán kerül a napi politikai viták középpontjába, pedig kevés olyan terület van, amely ennyire hosszú távon határozza meg egy ország gazdasági és társadalmi stabilitását. A magyar nyugdíjrendszer az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, miközben számos alapvető probléma változatlanul velünk maradt. A kérdés nem az, hogy voltak-e döntések, hanem az, hogy - Miért utazik ismét Orbán Viktor Moszkvába?
„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszerelnök a közmédiának, aki pénteken hajnalban indult Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon. Ezt már megszoktuk. Orbán és Szijjártó uraknak Moszkva a kedvenc helyük, ha csak nem Washingtonba utaznak a stábjukkal, hogy olyanokat érjenek
Egy hozzászólás
Az érdeklődés és a megkapás között utcahosznyi a különbség. Én még emlékszem a szoci rendszerben a 3 %-os kölcsönre. Addig volt az, míg nem jött a váltás. 15 %-ra ugrott, így fizethetetlenné vált, ugyanis a havi 1500 forintról ugrott 3-4000 -re, a bérek meg mardtak. Vagy a fennmaradtat végtörlesztetted. Annak idején általában a két gyerekes családoknak járt, ahol az anya GYES-en volt aprópénzért. A családfő pedig egy bérből igen nehezen tudta kifizetni. Emlékeim szerint Csányi abban az időben a x. kerületi fiók vezetője volt. Még. 1992-93. A felvehetett összeg 380 ezer volt, amihet kellett valami önerő, de betudták az építőanyagba. A vállaltok is adtak, a KISZ is járt a gyerekek után a vissza nem térítendő. Segített amennyire tudott a család – apa, anya. Az ÁFA 15 % visszakerült az APEH-től az anyagdíjból, ha vitted a számlákat. Így összejött 1-2 millió forint. Akkor egy családi ház bekerülési összege 1.2 millió volt. Csak ezt szerettem volna írni.