A 2025-ös közvélemény-kutatások alapján Magyarország politikai térképe látványosan átrendeződött. A Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága szinte fej-fej mellett halad, miközben több kisebb párt – mint a Mi Hazánk, a DK és az MKKP – az 5%-os parlamenti küszöb közelében mozog. A Momentum, az MSZP és a Jobbik gyakorlatilag eltűntek a politikai porondról.
A kutatások többsége szerint a Tisza Párt mára a legerősebb ellenzéki erőből potenciális kormánypárti tényezővé nőtte ki magát. A Fidesz még mindig masszív vidéki bázissal rendelkezik, de a városokban és a fiatalabb szavazók körében már nem képes olyan arányban mozgósítani, mint korábban. A Mi Hazánk stabilan őrzi 6–8%-os táborát, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt éppen a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz.
A várható eredmények alapján három reális forgatókönyv rajzolódik ki:
- Tisza Párt-győzelem:
Ha Magyar Péter pártja megszerzi az első helyet, akár önálló többséget is elérhet a parlamentben. Egy ilyen eredmény körülbelül 100–105 mandátumot jelentene számukra a 199 fős Országgyűlésben. A Fidesz–KDNP körülbelül 75–80 mandátummal végezne a második helyen, a Mi Hazánk 7–9 hellyel, míg a DK és az MKKP 5–6 fős frakciót alakíthatna. - Fidesz–KDNP megtartja a vezetést:
Ha a kormánypárt fordítani tud, a választási rendszer aránytalansága miatt ismét megszerezheti az abszolút többséget, még akkor is, ha csak néhány százalékkal végez az élen. Ebben az esetben a Fidesz–KDNP akár 105–110 mandátumot is szerezhet, a Tisza Párt 80–85-öt, a Mi Hazánk 7–8-at, a DK és az MKKP pedig valószínűleg nem jutnának be. - Három- vagy négypárti parlament:
Ha mind a DK, mind az MKKP átlépi az 5%-os küszöböt, akkor egy sokszínűbb, de törékenyebb Országgyűlés alakulhat ki. Ilyenkor a két nagy párt (Tisza és Fidesz) mandátumaránya csökkenne, de egyikük továbbra is közel kerülhetne az abszolút többséghez.
A politikai dinamika jelenleg gyorsan változik. A Tisza Párt lendületét részben az ellenzéki kiábrándultság, részben pedig Magyar Péter személyes hitelessége táplálja. A Fidesz ezzel szemben stabil szavazói bázisra és állami erőforrásokra támaszkodhat, ami megnehezíti a kihívását.
Ha a mostani tendenciák folytatódnak, a 2026-os választások után egy olyan parlament alakulhat, ahol a Fidesz elveszíti egyeduralmát, a Tisza Párt meghatározó erővé válik, és a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve.
A DK és az MKKP sorsa azon múlik, képesek lesznek-e mozgósítani a passzív, kiábrándult ellenzéki szavazókat.
A választás tétje tehát történelmi: vajon Magyarország visszatér-e a többpárti politikai verseny korszakába, vagy marad az egy domináns párt által uralt modellben.
- Orbán Viktor nem Ukrajnától fél, hanem a saját mozgásterét védi
Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor kedden este a Facebookon. A miniszterelnök ezzel nemcsak egy aktuális külpolitikai kérdésre reagált, hanem ismét megerősítette azt a stratégiát, amellyel évek óta igyekszik megőrizni Magyarország különutas pozícióját az Európai Unión belül. A hivatalos indok: háború és gazdasági kockázat Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós - Orbánhoz közel álló csoport vásárolta meg a Blikket
Meglepő médiavásárlás történt Magyarországon: az Indamedia, amelyet a miniszterelnökhöz közel álló üzletemberek irányítanak, megvásárolta a Blikket és több más Ringier-lapot, köztük a Glamour magazint is. A döntés váratlanul érte a szerkesztőséget. A Blikk főszerkesztője, Nagy Zsolt Iván, és egy vezető kollégája „közös megegyezéssel” távozott. Új főszerkesztőként Kolossváry Balázs veszi át a lap irányítását. A lépés - MKKP – Programajánló
Programajánló: jövő szerdán, november 12-én újra Nem lenne olyan nagy baj! Nagy Dávid és Milbacher Dániel beszélgetős sorozatának második részében az MKKP és a hagyományos politika viszonyáról, a hazugságspirálról, ígéretekről és az újabb rémálomról, a mesterséges intelligenciáról lesz szó – este 6-tól 8-ig zártkörűen csak a passzivistákat, képviselőket és oligarchákat várjuk a Gödörben, ha jönnél, regisztrálj az alábbi formon. - Az M1 megint hülyeséget mondott
A K&H Bank szerkesztőségünkhöz eljuttatot levelében a következőket közölte: „November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását. Németh Dávid hétfőn arról beszélt, hogy költségvetés 2024-ben még jó helyzetben volt, - A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként
