A rezsibiztos újabb poszttal bizonygatta: olcsó az energia Magyarországon. Csakhogy a bemutatott grafikon több ponton sem felel meg a valóságnak.
A kormánypárti kommunikáció szerint Orbán Viktor Washingtonban és Moszkvában is „megvédte a rezsicsökkentést”, a posztban pedig ez állt:
„Donald Trump igazi szövetségesként elfogadta, hogy orosz energiahordozók nélkül nincs magyar biztonságos energiaellátás.”
Valójában jelenleg nincs hivatalos amerikai kormányzati dokumentum vagy megállapodás, amely alátámasztaná, hogy az USA külön engedélyezné vagy támogatná Magyarország orosz energiától való függését. A kijelentés politikai állítás, nem tény.
A poszt másik kulcsmondata így szólt:
„Vlagyimir Putyin biztosította a miniszterelnököt a hosszú távú gázszerződések teljesítéséről.”
Ez az állítás részben igaz — hosszú távú szerződés valóban létezik — viszont az árképzés változó, így ez nem garancia az „olcsó rezsire”, főleg nem a következő évekre.
A grafikon, amely szerint Magyarországon lenne Európa legolcsóbb energiája, több szempontból félrevezető:
| Hol pontatlan a grafika? | Mi a valóság? |
|---|---|
| Csak budapesti árakat szerepeltet, miközben több európai fővárosban nem a fővárosi árak az irányadók | A nemzeti átlagárak összehasonlításakor Magyarország már nem piacvezető olcsóságban |
| Nem jelzi, hogy a lakossági ár mesterségesen alacsony, közpénzből dotált | A különbséget a magyar költségvetés — azaz az adófizetők — állják |
| Az ipari és kisvállalati áram- és gázárak Európában a magasabb kategóriában vannak | A rezsicsökkentés ára a gazdaság, a versenyszféra energiaáraiban jelenik meg |
A poszt politikai üzenetet közvetít, de az adatok torzítva jelennek meg. A rezsi alacsony szinten tartása jelenleg állami támogatásból történik, hosszú távú garancia pedig sem Washingtonból, sem Moszkvából nem olvasható ki hitelesen.
📌 A valós kérdés tehát nem az, hogy „meg kell-e védeni a rezsit”, hanem az:
meddig finanszírozható fenntartható módon?
