Home / Vélemények / Németország erősít, de nem háborúra készül – a magyar kormány narratívája mégis mást sugall

Németország erősít, de nem háborúra készül – a magyar kormány narratívája mégis mást sugall

Az elmúlt hónapokban a magyar kormányközeli sajtó rendre arról számolt be, hogy Németország háborúra készül, és ennek egyik jele a sorkatonaság esetleges visszaállítása. A címek drámaiak, a hangvétel háborús: „Németország újra felfegyverkezik”, „Sorkatonaság jön, készül Európa a háborúra.”
De a valóság ennél árnyaltabb.

Fokozott védelmi kiadások, de nem háborús készültség

A tény az, hogy Németország jelentősen növeli védelmi költségvetését: 2026-ra már 83 milliárd eurót szán a hadseregre, ami húszmilliárddal több a korábbi évekhez képest. Ez nem egyedülálló döntés, hanem a NATO-vállalások teljesítésének része, miután az orosz-ukrán háború élesen rámutatott Európa katonai sebezhetőségére.

A német hadsereg (Bundeswehr) jelenleg 180 000 főt számlál, de a cél 260 000 katona, valamint több tízezer tartalékos. Ehhez új infrastruktúra, modern fegyverzet, logisztikai fejlesztés és kiképzési rendszer kell — vagyis a reform nem háborús előkészület, hanem védelmi modernizáció.

A sorkatonaság: lehetséges, de még nem döntés

A német védelmi miniszter, Boris Pistorius többször utalt rá, hogy ha nem sikerül elegendő önkéntest toborozni, felmerülhet a sorkatonaság részleges visszaállítása.
De ez ma még csak társadalmi vita, nem kormányzati döntés.
A tervezet alapján 18 éves férfiak kérdőívet kapnának, de senkit nem köteleznének azonnali szolgálatra. Ez tehát elővigyázatosság, nem mozgósítás.

Magyar narratíva: félelemkeltés és politikai üzenet

Ezzel szemben a magyar kormánymédia – például a Magyar Nemzet, a VG és az Origo – gyakran összemossa a védelmi reformokat a háborús készülődéssel.
A cikkek azt sugallják, hogy Németország fegyverkezése egy új világháború előjele, és hogy a „brüsszeli elit” a háború felé sodorja Európát.

Ezek az üzenetek tökéletesen illeszkednek a magyar kormány külpolitikai kommunikációjába, amely szerint „a Nyugat háborút akar, Magyarország a béke pártján áll”.
A valóság viszont az, hogy Németország — ahogy más NATO-tagállamok is — reaktívan cselekszik: a célja nem támadás, hanem a védelem megerősítése egy kiszámíthatatlan világban.

Háború nincs, de bizonytalanság van

Az orosz-ukrán háború következményei Európa-szerte érezhetők, és a katonai kiadások növekedése tény.
De ettől még Európa nem háborús kontinens, hanem önvédelmi reflexet gyakorló térség.
Németország sem támadó szándékot, sem háborús készültséget nem hirdetett — csak felismerte, hogy a béke megőrzéséhez valós erőre és elrettentésre van szükség.

A magyar közönséghez eljutó hírek gyakran politikai narratívát erősítenek, nem pedig tényeket közvetítenek.
Németország valóban újraépíti a védelmi rendszerét, de ez nem háborús készülődés, hanem válasz az új biztonsági kihívásokra.
Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem a béke szószólója, hanem a félelemé.


  • Orbán Viktor nem Ukrajnától fél, hanem a saját mozgásterét védi
    Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor kedden este a Facebookon. A miniszterelnök ezzel nemcsak egy aktuális külpolitikai kérdésre reagált, hanem ismét megerősítette azt a stratégiát, amellyel évek óta igyekszik megőrizni Magyarország különutas pozícióját az Európai Unión belül. A hivatalos indok: háború és gazdasági kockázat Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós
  • A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
    A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként
  • Németország erősít, de nem háborúra készül – a magyar kormány narratívája mégis mást sugall
    Az elmúlt hónapokban a magyar kormányközeli sajtó rendre arról számolt be, hogy Németország háborúra készül, és ennek egyik jele a sorkatonaság esetleges visszaállítása. A címek drámaiak, a hangvétel háborús: „Németország újra felfegyverkezik”, „Sorkatonaság jön, készül Európa a háborúra.”De a valóság ennél árnyaltabb. Fokozott védelmi kiadások, de nem háborús készültség A tény az, hogy Németország jelentősen
  • A politikusok nem olvassák a kommentjeidet – de attól még hat rájuk
    Amikor leírod a véleményed egy politikus posztja alá, lehet, hogy azt hiszed, valahol, valaki a túloldalon elgondolkodik rajta. Talán maga az érintett, aki majd látja, hogy „az emberek mit mondanak”.De az igazság az, hogy a politikusok 99%-a soha nem olvassa el a kommentjeidet. Nem azért, mert lenéznének téged.Hanem mert egy komplett csapat olvas helyettük. A
  • Kamu Viktor
    Arold Peter  Remek kamu fotó Viktor. Gusztustalan és okádék hazugság amit itt tolsz. A korosztályom vagy, szinte hónapra is egy évben születtünk. Nekem 89-ben párás volt a szemem Nagy Imre újratemetésén mondott beszéded alatt. Annyi voltam, mint Te. Hittem venned. Most viszont könnyes szemmel hallgattam, illetve néztem – kivámcsi voltam, hogy mit hoztok ki ebből

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.