Amikor egy hatalmon lévő kormány a kampányidőszakban vagy akár a mindennapi kommunikációjában elsősorban az ellenzék lejáratására építi a stratégiáját, az több dolgot árul el a rendszer állapotáról:
- Tartalmi kimerülés jele.
Ha a kormány már nem tud érdemi eredményeket vagy „vívmányokat” felmutatni, akkor a figyelem elterelése válik fő eszközzé. Az ellenségkép-gyártás (legyen az egy személy, párt vagy csoport) sokkal egyszerűbb, mint pozitív programot kommunikálni. - A negatív kampány a bizonytalan szavazókhoz szól.
A „pocskondiázás” célja nem feltétlenül a meggyőzés, hanem a demobilizálás: ha az emberek mindkét oldalt utálják, akkor kevesebben mennek el szavazni. Ez az eszköz tipikusan annak kedvez, aki épp hatalmon van. - A közösségi média torzító szerepe.
A közösségi platformokon terjedő, sokszor valótlan vagy manipulált információk azért hatékonyak, mert gyorsak és érzelmi reakciókat váltanak ki. A tényalapú, „száraz” eredményekkel (pl. gazdasági mutatók, fejlesztések) szemben a támadó narratíva látványosabb. - A kormányzati kommunikációs gépezet öncéllá válik.
Egy idő után a politikai kommunikáció már nem a kormányzati teljesítményt kíséri, hanem maga válik a teljesítménnyé. Ilyenkor az országos stratégia helyét a napi szintű „tűzoltás” és ellenzék-ellenes propaganda veszi át.
Összességében tehát az ilyen magatartás a politikai gyengeség, nem pedig az erő jele. Aki valódi eredményeket tud felmutatni, annak nincs szüksége arra, hogy másokat folyamatosan támadjon — az eredmények maguk beszélnek.
- Orbán Viktor nem Ukrajnától fél, hanem a saját mozgásterét védi
Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor kedden este a Facebookon. A miniszterelnök ezzel nemcsak egy aktuális külpolitikai kérdésre reagált, hanem ismét megerősítette azt a stratégiát, amellyel évek óta igyekszik megőrizni Magyarország különutas pozícióját az Európai Unión belül. A hivatalos indok: háború és gazdasági kockázat Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós - Orbánhoz közel álló csoport vásárolta meg a Blikket
Meglepő médiavásárlás történt Magyarországon: az Indamedia, amelyet a miniszterelnökhöz közel álló üzletemberek irányítanak, megvásárolta a Blikket és több más Ringier-lapot, köztük a Glamour magazint is. A döntés váratlanul érte a szerkesztőséget. A Blikk főszerkesztője, Nagy Zsolt Iván, és egy vezető kollégája „közös megegyezéssel” távozott. Új főszerkesztőként Kolossváry Balázs veszi át a lap irányítását. A lépés - MKKP – Programajánló
Programajánló: jövő szerdán, november 12-én újra Nem lenne olyan nagy baj! Nagy Dávid és Milbacher Dániel beszélgetős sorozatának második részében az MKKP és a hagyományos politika viszonyáról, a hazugságspirálról, ígéretekről és az újabb rémálomról, a mesterséges intelligenciáról lesz szó – este 6-tól 8-ig zártkörűen csak a passzivistákat, képviselőket és oligarchákat várjuk a Gödörben, ha jönnél, regisztrálj az alábbi formon. - Az M1 megint hülyeséget mondott
A K&H Bank szerkesztőségünkhöz eljuttatot levelében a következőket közölte: „November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását. Németh Dávid hétfőn arról beszélt, hogy költségvetés 2024-ben még jó helyzetben volt, - A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként
