Amikor egy hatalmon lévő kormány a kampányidőszakban vagy akár a mindennapi kommunikációjában elsősorban az ellenzék lejáratására építi a stratégiáját, az több dolgot árul el a rendszer állapotáról:
- Tartalmi kimerülés jele.
Ha a kormány már nem tud érdemi eredményeket vagy „vívmányokat” felmutatni, akkor a figyelem elterelése válik fő eszközzé. Az ellenségkép-gyártás (legyen az egy személy, párt vagy csoport) sokkal egyszerűbb, mint pozitív programot kommunikálni. - A negatív kampány a bizonytalan szavazókhoz szól.
A „pocskondiázás” célja nem feltétlenül a meggyőzés, hanem a demobilizálás: ha az emberek mindkét oldalt utálják, akkor kevesebben mennek el szavazni. Ez az eszköz tipikusan annak kedvez, aki épp hatalmon van. - A közösségi média torzító szerepe.
A közösségi platformokon terjedő, sokszor valótlan vagy manipulált információk azért hatékonyak, mert gyorsak és érzelmi reakciókat váltanak ki. A tényalapú, „száraz” eredményekkel (pl. gazdasági mutatók, fejlesztések) szemben a támadó narratíva látványosabb. - A kormányzati kommunikációs gépezet öncéllá válik.
Egy idő után a politikai kommunikáció már nem a kormányzati teljesítményt kíséri, hanem maga válik a teljesítménnyé. Ilyenkor az országos stratégia helyét a napi szintű „tűzoltás” és ellenzék-ellenes propaganda veszi át.
Összességében tehát az ilyen magatartás a politikai gyengeség, nem pedig az erő jele. Aki valódi eredményeket tud felmutatni, annak nincs szüksége arra, hogy másokat folyamatosan támadjon — az eredmények maguk beszélnek.
- Suha György – Nem jelent tehát automatikus mentességet a vámvizsgálat vagy a bűnügyi eljárás alól, ha alapos gyanú merül fel, hogy az érintett nem diplomáciai feladatot lát elAz ukrán pénzszállító elleni hatósági fellépést számos nézőpontból elemezték a szakértők, különös tekintettel arra a meg nem erősített sajtóértesülésre, miszerint az érintett ukrán személyek közül ketten diplomata útlevéllel igazolták volna magukat. Ez a körülmény több fontos jogi kérdést is felvet, hiszen a magyar gyakorlathoz hasonlóan Ukrajnában is többféle, biometrikus, különleges úti okmány létezik. A hivatásos
- Juszt László – Mozgalmas volt a héten a csütörtöki nap
Mozgalmas volt a héten a csütörtöki nap. Érdemes egy idővonalon megnézni, mi mikor történt, s akkor lehet másként értelmezünk majd bizonyos dolgokat, kijelentéseket. Szijjártó hajnali 1,29-kor szállt le Budapesten a két ukrán hadifogollyal, akik – így mondták – “magyar nemzetiségűek voltak”. Büszkén kijelentették kimentettek két embert a hadifogságból. (Ugyanezen a napon az oroszok 200 hadifogoly - Magánbeszélgetés – Juszt László műsoraA magyar gazdaság állapotáról, az államháztartás helyzetéről és az ország előtt álló kihívásokról beszélget Bokros Lajos közgazdász és Juszt László műsorában. A YouTube-on megjelent beszélgetésben szóba kerül a költségvetés helyzete, az infláció utóhatása, az államadósság kérdése és az is, milyen gazdasági pályán halad ma Magyarország. Bokros Lajos – aki egykor pénzügyminiszterként a kilencvenes évek egyik
- Juszt László – Ezt a Gulyás gyereket már-már megsajnálom
Ezt a Gulyás gyereket már-már megsajnálom, amikor nap, mint nap kiáll és megkezdi kilátástalan harcát, hogy elhitesse az összes hazugságot, amit a kormánya elhintene. Ma például azzal kezdte, hogy “Egészségkárosodással járó megbetegedés nem történt a gödi gyárban.” Tatok tőle, hogy ezt a mondatát még több százszor fogják a fejére olvasni, ahogyan egy orvos ismerősöm ma - Igaz amit Varjú László – DK – állít?
Igen — létezik ilyen idézet és állítás, de fontos pontosítani a kontextust és az értelmezést. Mi hangzott el valójában? A horvát miniszterelnök, Andrej Plenković azt mondta, hogy az Adria-vezetéken keresztüli olajszállítás tranzitdíjai lényegesen alacsonyabbak lehetnek, mint amilyenek a Barátság kőolajvezetékén vannak, különösen Magyarország és Szlovákia számára. Konkrétan ő így fogalmazott: „…háromszor olcsóbb lehet a szállítás,
