Volt idő, amikor Varga Judit a Fidesz egyik legfényesebben csillogó politikai arca volt. Nyugat-európai stílus, diplomáciai mosoly, hibátlan angol – ő volt az a miniszter, akit külföldön is vállalni lehetett. 2019-ben, amikor Orbán Viktor kinevezte igazságügyi miniszternek, sokan hitték, hogy a kormány ezzel modernizálni próbálja a külpolitikai megítélését.
Az első években Varga a Brüsszellel vívott jogállamisági csaták egyik főszereplője lett. Határozottan védte a magyar kormány álláspontját, ugyanakkor többen látták rajta, hogy próbálja emberi hangon közvetíteni a hatalom üzeneteit. Ez azonban csak addig működött, amíg a politika nem borult rá teljes súllyal.
2024 februárjában kitört a kegyelmi botrány: kiderült, hogy Varga, mint igazságügyi miniszter, ellenjegyezte azt az államfői kegyelmet, amelyet egy, gyermekotthonban elkövetett bűncselekmény miatt elítélt személy kapott. A döntés országos felháborodást váltott ki, és végül mind Katalin Novák köztársasági elnök, mind Varga Judit lemondott.
Ezzel lezárult egy korszak – és kezdetét vette egy másik.
Varga fokozatosan visszavonult a közéletből, de a neve továbbra is forró maradt, főleg azután, hogy volt férje, Magyar Péter, politikai mozgalmat indított és vele együtt a kormánykritikus közvélemény figyelmének középpontjába került.
A következő hónapokban Orbán Viktor – a háttérben, de kitartóan – próbálta visszacsábítani korábbi miniszterét a politikába. A sajtó szerint a miniszterelnök személyesen is jelezte, hogy szívesen látná újra a Fidesz közelében, akár tanácsadói vagy diplomáciai szerepben.
Ám Varga Judit nemet mondott.
Nem látványosan, nem dühösen – inkább higgadtan, intelligensen.
Ahogy Magyar Péter fogalmazott:
„Bölcsen visszautasította Orbán Viktor kéretlen udvarlását.”
Ez a mondat sokat elárul arról, hova jutott el Varga Judit útja: a hatalom közvetlen közeléből a saját autonómiájáig.
Nem sok politikus tudja ezt megtenni – különösen nem Magyarországon.
- Repedések a bástyán: Már Felcsút sem a régi?
A felcsúti politikai hangulat változása valóban forró téma, különösen a 2024-es választások óta és a mostani, 2026-os választási kampány hajrájában. Bár Felcsút a Fidesz „szellemi és fizikai központja”, az adatok azt mutatják, hogy a kormánypárt hegemóniája már nem a régi. Bár sokan azt gondolják, hogy Felcsúton a Fidesz támogatottsága kőbe van vésve, a számok és - Visszalépett a jobbikos jelölt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Visszalépett a képviselő-jelöltségtől Dr. Gyüre Csaba, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 2. számú választókerületében indult volna a Jobbik színeiben. A politikus döntését saját közleményében jelentette be. Mint írta, a döntést nem hirtelen hozta meg: „Hosszas vívódás után hoztam meg ezt a döntést.” Indoklása szerint a jelenlegi politikai helyzetben nem látott reális esélyt az indulásnak, különösen annak fényében, - A visszalépések mögötti térkép: hol és miért hátrál a DK?
Az, hogy a Demokratikus Koalíció több egyéni jelöltjét visszalépteti, első ránézésre technikai lépésnek tűnhet, valójában azonban sokkal mélyebb politikai átrendeződés jele. A döntések mögött nem pusztán helyi alkuk vagy személyes konfliktusok húzódnak, hanem egy új ellenzéki erőtér körvonalai rajzolódnak ki, amelyben a DK már nem ugyanabban a pozícióban van, mint néhány évvel ezelőtt. A legérdekesebb - Aba-Horváth István – nyílt levél Toroczkai László részére!
A magyarországi romák első számú vezetőjeként azzal a kéréssel szólítom meg, hogy fogadja el meghívásomat egy kötetlen beszélgetésre, mielőtt nagyobb probléma lépne fel nemzetünk belső békéjét illetően. Egy találkozó, és egy eszmecsere csak hasznos lehet mindenki számára, s nagyban elősegítené a nyugalmat, kiszámíthatóságot, a rendet Meggyőződésem, hogy a rend ,a törvényesség, a jogszabályok betartásában, tágabb - Thürmer Gyula – Ukrajnát fel kell osztani
Ukrajnára nincs szükség. Úgy, ahogy van – állította a Munkáspárt elnöke az Indexel készült riportja során. „Ukrajnát fel kell osztani. Más megoldás nincs. Nyugat-Ukrajna, Lvov vagy Lemberg térsége mindig a Monarchiához, Lengyelországhoz húzott, vallásában, nyelvében, oda is tartozott. Kárpátalja kötődik Szlovákiához, Romániához, Magyarországhoz, Ukrajna jelentős része pedig Oroszország történelmi része. Kijev nem volt ukrán város,
