A magyar médiapiac ma nem a piacról szól. A sajtó egy része politikai hűségből él, nem az olvasók bizalmából. Ha a 2026-os választások után kormányváltás következik be, ez a mesterségesen fenntartott rendszer aligha maradhat életben. A kérdés nem az, hogy változik-e, hanem az, hogy mekkora robajjal omlik össze.
A közpénzből épült médiabirodalom
A Fidesz-kormány alatt a magyar sajtó jelentős része egyetlen ernyő alá került: a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) mára több száz médiumot fog össze.
A megyei lapok, az Origo, a HírTV, a Metropol vagy a Bors – mind ugyanabból a forrásból élnek: állami hirdetésekből, közpénzes kampányokból és kormányzati kommunikációból.
A rendszer csúcsán Mészáros Lőrinc áll, akinek médiaportfóliója úgy növekedett, ahogy a kormányzati megrendelések szaporodtak.
Ezek a lapok ma nem piaci logikával működnek: ha holnap elvágnák az állami pénzcsapot, a bevételeik háromnegyede eltűnne. Ezért mondják: a magyar kormánymédia nem vállalkozás, hanem politikai eszköz.
Mi történne kormányváltás után?
Egy új kormány számára az első lépés logikusan az lenne, hogy megszünteti az egyoldalú állami hirdetési rendszert. Ha ez bekövetkezik, a KESMA és a Mészáros-birodalom néhány hónapon belül komoly likviditási válságba kerülhet. Nem lesz pénz a megyei lapokra, a vidéki rádiókra, a pártsajtóra – vagyis a lojalitásból fenntartott médiagépezet mesterséges lélegeztetőgépe leáll.
A valóságos piac viszont nem biztos, hogy befogadja őket. Az olvasók többsége nem fizetne azért a tartalomért, amit korábban ingyen kapott – különösen, ha azt politikai propagandaként ismerte meg. Így több médium egyszerűen eltűnhet, míg mások tulajdonost válthatnak, és új irányba indulnak.
Ki marad talpon?
Néhány szereplő valószínűleg megpróbálna átpozícionálni: a kormánypárti lapok egy része „független konzervatívként” próbálná újraépíteni magát. Mások viszont a Fidesz ellenzékbe szorulásával „ellenzéki Fidesz-médiává” alakulhatnának – ugyanazokkal az arcokkal, csak más előjellel.
A gond az, hogy az állami pénz nélkül ezek a médiumok nem tudnak fenntartani több száz fős szerkesztőségeket és országos hálózatokat. A túléléshez valódi piaci teljesítményre lenne szükség – és ez az, amiben eddig soha nem kellett bizonyítaniuk.
Mi marad a romok után?
Egy esetleges kormányváltás után a médiarendszer újra sokszínűbbé válhat.
A közpénz által felpumpált szereplők visszaszorulása teret adna a kisebb, független szerkesztőségeknek.
Az viszont tény: ha az új kormány nem átlátható szabályok mentén rendezi újra a hirdetési piacot, ugyanaz a torzulás jöhet létre, csak épp fordított politikai előjellel.
A magyar sajtó igazi kihívása nem az lesz, hogy kié a mikrofon, hanem hogy végre piaci alapon szól-e valaki bele.
Mert ha nem, a hatalomváltás csak annyit jelent majd, hogy a propaganda zászlaja másik kézbe kerül.
- Orbán Viktor nem Ukrajnától fél, hanem a saját mozgásterét védi
Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor kedden este a Facebookon. A miniszterelnök ezzel nemcsak egy aktuális külpolitikai kérdésre reagált, hanem ismét megerősítette azt a stratégiát, amellyel évek óta igyekszik megőrizni Magyarország különutas pozícióját az Európai Unión belül. A hivatalos indok: háború és gazdasági kockázat Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós - A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként - Németország erősít, de nem háborúra készül – a magyar kormány narratívája mégis mást sugall
Az elmúlt hónapokban a magyar kormányközeli sajtó rendre arról számolt be, hogy Németország háborúra készül, és ennek egyik jele a sorkatonaság esetleges visszaállítása. A címek drámaiak, a hangvétel háborús: „Németország újra felfegyverkezik”, „Sorkatonaság jön, készül Európa a háborúra.”De a valóság ennél árnyaltabb. Fokozott védelmi kiadások, de nem háborús készültség A tény az, hogy Németország jelentősen - A politikusok nem olvassák a kommentjeidet – de attól még hat rájuk
Amikor leírod a véleményed egy politikus posztja alá, lehet, hogy azt hiszed, valahol, valaki a túloldalon elgondolkodik rajta. Talán maga az érintett, aki majd látja, hogy „az emberek mit mondanak”.De az igazság az, hogy a politikusok 99%-a soha nem olvassa el a kommentjeidet. Nem azért, mert lenéznének téged.Hanem mert egy komplett csapat olvas helyettük. A - Kamu Viktor
Arold Peter Remek kamu fotó Viktor. Gusztustalan és okádék hazugság amit itt tolsz. A korosztályom vagy, szinte hónapra is egy évben születtünk. Nekem 89-ben párás volt a szemem Nagy Imre újratemetésén mondott beszéded alatt. Annyi voltam, mint Te. Hittem venned. Most viszont könnyes szemmel hallgattam, illetve néztem – kivámcsi voltam, hogy mit hoztok ki ebből
