Kénytelen volt napirendre venni az Alkotmánybíróság a szegények és betegek ügyét, miután levélcunami árasztotta el a testületet. A tömeges tiltakozás megdöntötte a Kúria indoklását, miszerint ez nem érint széles társadalmi réteget. A tét nem kisebb, mint az élet méltósága – és a túlélés.
Az egész egy kétségbeesett ember, Orosvári Zsolt ügyével indult. Ő rokkantsági ellátásban részesül, de a havi juttatása alig haladta meg a százezer forintot – miközben a minimálbér ennek a háromszorosa. Ez az összeg egyszerűen nem elég a túléléshez: sok sorstárshoz hasonlóan nem tudta kifizetni a gyógyszereit, a rezsit, az alapvető élelmiszereket sem.
Orosvári először a bíróságokhoz fordult, de mind az elsőfokú ítélet, mind a Kúria döntése elutasította a keresetét. A legfelsőbb bírói fórum azzal érvelt: az ügy nem érint széles társadalmi réteget, így nincs szó olyan problémáról, amely alkotmányos jelentőségű lenne. Ez váltotta ki az országos felháborodást – hiszen valójában több százezer ember él hasonló helyzetben.
Orosvári Zsolt most már az Alkotmánybíróságtól vár igazságot. Panaszában arra hivatkozott, hogy a bírósági döntések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a tisztességes eljáráshoz és a szociális biztonsághoz való jogát.
A bírósági falakba ütköző ügyből társadalmi mozgalom lett. Elindult a levélíró akció: betegek, családtagok, barátok és támogatóik ezrei írtak az Alkotmánybíróságnak, hogy megmutassák: itt nem egy ember sorsa forog kockán, hanem százezrek túlélése. A levélcunamival végképp megdőlt a Kúria érvelése – hiszen maguk a levelek bizonyították, hogy az ügy nem egyedi, hanem nagyon is széles társadalmi rétegeket érint.
A levélcunamiból országos összefogás bontakozott ki, amelyhez az MSZP is teljes vállszélességgel csatlakozott. A párt vezető politikusai közül elsőként Gurmai Zita állt ki nyilvánosan: ő nemcsak az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő, a Nőtagozat és az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke, hanem maga is résztvevője lett a levélíró mozgalomnak. „Nem hagyhatjuk, hogy a legkiszolgáltatottabbak hangját elnyomják. Nekem is kötelességem kiállni mellettük” – hangsúlyozta. Gurmai ezzel világos üzenetet küldött: a baloldal nem marad néma szemlélő, hanem személyesen is cselekszik a társadalmi igazságosságért.
A nyomásnak végül engednie kellett a testületnek: szeptember 2-án napirendre tűzte az ügy befogadásáról való döntést. Ez önmagában óriási eredmény, hiszen korábban még a panaszt sem akarták komolyan venni. Az MSZP szerint azonban most jön a neheze: meg kell akadályozni, hogy az Alkotmánybíróság „betolja az ügyet a fiók mélyére”, és évekre elodázza a döntést.
A párt jelezte: minden eszközzel napirenden tartja az ügyet, országgyűlési képviselői útján is kiáll a legkiszolgáltatottabbak mellett. „Minden hónap számít, mert emberek élete és egészsége forog kockán” – üzeni az MSZP. Ha az Alkotmánybíróság mégis elutasítaná a panaszt, az ügy Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig juthat.
Az elmúlt hetek megmutatták: ha az emberek összefognak, képesek még a legzártabb intézményeket is döntésre kényszeríteni. Az MSZP azt ígéri, hogy az elesettek oldalán marad, és addig nem enged, amíg az Alkotmánybíróság valóban nem tesz igazságot.
Mit jelent a „befogadásról való döntés”?
Amikor valaki az Alkotmánybírósághoz fordul, a testület először nem magáról az ügyről dönt. Először azt vizsgálják, hogy egyáltalán érdemi eljárásra alkalmas-e a panasz – ezt hívják befogadásnak.
- Ha nem fogadják be, az ügy itt véget ér, és már csak Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán lehet folytatni.
- Ha befogadják, akkor elkezdődik az érdemi vizsgálat, de annak nincs határideje: hónapokig, akár évekig is húzódhat, mielőtt döntés születik.
Ezért hangsúlyozza az MSZP, hogy a szeptember 2-i napirendre vétel még csak az első lépés – a valódi tét az, hogy az Alkotmánybíróság ne halogassa, hanem ténylegesen hozzon döntést a rokkantsági ellátások ügyében.
- c
Dr. Tóth Bertalan – MSZP Ez amúgy várható volt. A belső leszámolás mindig megelőzi az efféle rendszerek bukását.Ez például most úgy kezdődött, hogy kiderült: szakítani akar Mészáros Lőrinc cégeivel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a vasúti beruházások terén. A Szabad Európa információi szerint a két tárcának elege lett a drága, - Térdre kényszerítette az Alkotmánybíróságot a levélcunami
Kénytelen volt napirendre venni az Alkotmánybíróság a szegények és betegek ügyét, miután levélcunami árasztotta el a testületet. A tömeges tiltakozás megdöntötte a Kúria indoklását, miszerint ez nem érint széles társadalmi réteget. A tét nem kisebb, mint az élet méltósága – és a túlélés. Az egész egy kétségbeesett ember, Orosvári Zsolt ügyével indult. Ő rokkantsági ellátásban - Törvénnyel takarnák el a kampánypénzek nyomát – az MSZP szerint ez pénzmosást is jelenthetA kampányköltési plafon eltörlését és a pénzügyi elszámolási szabályok megszüntetését célozza az a törvényjavaslat, amelyet a KDNP három képviselője – Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc – nyújtott be a parlamentnek június 6-án. A javaslat gyökeresen átalakítaná a választási kampányfinanszírozás szabályrendszerét. A kormányoldal szerint a cél az egyszerűsítés és a modernizáció. Az MSZP viszont
- Nem férsz bele a protokollba? Akkor nincs műtét – Kirekesztés test és állapot alapján az egészségügyben
Túlsúlyos betegek, autizmussal élők, daganatos betegek, és más különleges szükségletű csoportok is a partvonalra kerülhetnek egy új egészségügyi protokoll miatt, amely szigorú testtömegindex-alapú és állapottól függő kritériumokat vezetett be az állami műtéti várólistákra való felvételnél. A szakmai indoklás mögött azonban egyre többen rendszerszintű diszkriminációt és mély társadalmi igazságtalanságot sejtenek. 2025 tavaszán Magyarországon új szintre lépett - Komjáthi Imrét választották az MSZP elnökévé
Komjáthi Imrét választották két évre az MSZP elnökének szombaton az ellenzéki párt budapesti tisztújító kongresszusán. A választás eredményét maga az új elnök jelentette be sajtótájékoztatón. Elmondta, a párt elnökhelyettese Korózs Lajos eddigi alelnök lett, a választmány elnökének Hiller Istvánt választották újra. Komjáthi Imre, aki eddig Kunhalmi Ágnessel együtt társelnökként vezette a pártot, azt mondta, ezzel
