Az EP-képviselők figyelmeztetnek, hogy a javasolt 1,26 százalékos kiadási plafon a kiemelt programok csökkentésére kényszerít majd a kölcsönök visszafizetése közepette.
Az Európai Parlament 2027 utáni többéves pénzügyi kerettel foglalkozó társjelentéstevői, Siegfried Mureşan (EPP, RO) és Carla Tavares (S&D, PT), valamint az EU saját forrásaival foglalkozó társjelentéstevők, Sandra Gómez López (S&D, ES) és Danuše Nerudová (EPP, CZ) szerdán az alábbi közös nyilatkozatot adták ki.
Nem stimmelnek a költségvetési számok
A többéves pénzügyi keret társjelentéstevői rámutatnak az Európai Bizottság tervének alapvető hiányosságára: a bruttó nemzeti jövedelem mindössze 1,26 százalékát kitevő költségvetéssel – amelybe beleveszik a NextGenerationEU kölcsön törlesztésére szánt, a bruttó nemzeti jövedelem 0,11 százalékát – az inflációt figyelembe véve, az EU nem érne el előrelépést. Szerintük a javasolt költségvetés nem biztosít elegendő forrást az olyan alapvető prioritásokra, mint a kohézió, a mezőgazdaság, a védelem, az éghajlatváltozás, és a mindenki számára működő és fenntartható gazdasághoz szükséges beruházások.
A javaslat kiindulópontja az ambíció megdöbbentő hiányát mutatja. „Akárhogy is próbáljuk meg csomagolni, reálértéken beruházási és kiadási befagyasztásról van szó, illetve a NextGenerationEU hitelek visszafizetéséről. Ez a jelenlegi helyzet, amelyről az Európai Bizottság mindig is azt állította, hogy nem állhat elő,” – mondják a társjelentéstevők.
„A jelenlegi többéves pénzügyi keret világosan megmutatta, milyen kockázatokat rejt, ha a NextGenerationEU kamatjainak visszafizetését az egyes programok költségvetése mellé rendeljük. Hatalmas nyomást gyakorol az alapvető prioritásokra, és megszorításokhoz vezet. Egy erősebb uniós költségvetést nem lehet a múlt hibáira építeni,” – hangsúlyozta Siegfried Mureșan. „Nem hagyjuk, hogy a NextGenerationEU visszafizetése miatt veszélybe kerüljön kulcsfontosságú prioritásaink finanszírozása,” – jelentette ki Carla Tavares.
Veszélyben a kiemelt programok
Az Európai Parlament már korábban is komoly aggodalomnak adott hangot a javasolt költségvetés szerkezetével kapcsolatban, és figyelmeztetett, hogy a sikeres programok „hatalmas ernyőalapokba” való tömörítése azzal a kockázattal jár, hogy aláássa a bevált, konkrét eredményeket és életszínvonal-javulást eredményező szakpolitikákat. Carla Tavares továbbá hangsúlyozta, hogy „az EU alapja a szolidaritás, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió”, és kiemelte, hogy „a felfelé irányuló konvergencia az uniós projekt meghatározó tényezője”.
A képviselők különösen aggódnak azon javaslatok miatt, amelyek gyengíthetik a regionális és helyi hatóságok szerepét az alapok kezelésében, és a gazdákat szembe állítják a régiókkal, illetve a régiókat a nemzeti kormányokkal.
Siegfried Mureșan elmondta: „Nem fogunk olyan költségvetést jóváhagyni, amely olyan széttagolt nemzeti terveket támogat, amelyek nem kapcsolódnak az európai célkitűzésekhez. Európának közös jövőképre van szüksége, nem pedig 27 különálló bevásárlólistára. Egy valódi uniós költségvetést nem lehet a nemzeti preferenciák legkisebb közös nevezőjére redukálni”.
Veszélyben a demokratikus felügyelet
A többéves pénzügyi keret társelőadói „nagyon aggasztónak tartják a javaslat azon elemeit, amelyek háttérbe szoríthatják az Európai Parlament – az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény – költségvetési és mentesítési jogkörrel rendelkező társjogalkotó szerepét”. Ragaszkodnak továbbá ahhoz, hogy a tagállamok számára a forrásokhoz való hozzáférés bármilyen új, teljesítményalapú mechanizmusa szilárd parlamenti felügyelet alatt álljon, és ne kerülhesse meg az uniós kiadások demokratikus ellenőrzését.
„A költségvetés nem az Európai Bizottság pénzautomatája” figyelmeztetett Siegfried Mureșan. Hozzátette: meg fogja védeni az Európai Parlament felügyeleti jogkörét. „A javasolt költségvetésnek átláthatónak kell lennie, és biztosítania kell, hogy az Európai Parlament megtartja teljes előjogait a költségvetés elosztása és ellenőrzése felett. Egy olyan részletes költségvetési szerkezet szükséges, amely lehetővé teszi az érdemi felügyeletet,” – hangsúlyozta Carla Tavares.
A tagállamoknak a bevételeket illetően is helyt kell állniuk
Sandra Gómez López és Danuše Nerudová, az EU saját bevételi forrásaival foglalkozó társjelentéstevők elmondták:
„Üdvözöljük az Európai Bizottság új erőfeszítéseit, hogy a saját forrásokkal kapcsolatos jelenlegi patthelyzetet feloldják, és több lehetőséget mutassanak be az uniós költségvetés új bevételi forrásait illetően. Tudomásul vesszük az új javaslatokat, köztük a dohányra kivetett jövedéki adót, az európai vállalati forrásokat (CORE), valamint az e-hulladékra és az e-kereskedelemre kivetett adókat. A tagállamoknak most már nincs mentségük arra, hogy ne jussanak megállapodásra az új bevételi forrásokról.”
„Erős és diverzifikált bevételek nélkül – beleértve a nemzeti költségvetésekkel nem versengő valódi új saját forrásokat – az Európai Uniónak nem állnak rendelkezésére a szükséges források.”
A Parlament határozott fellépést ígér
A többéves pénzügyi keret társelőadói megállapították:
„Az Európai Parlament készen áll arra, hogy minden hatáskörével teljes mértékben éljen annak érdekében, hogy a következő hosszú távú költségvetés megfeleljen az Unió céljainak és kihívásainak, és teljes körű demokratikus felügyelet alatt álljon. A Parlament készen áll arra, hogy konstruktívan, de határozottan lépjen fel.”
