Kedves, a Momentum nem „feltette a kezét”, hanem felismerte a történelmi felelősségét, és a korszakváltás érdekében hátralépett egyet, hogy Magyarország kettőt léphessen előre. A DK ezzel szemben a 106 külön jelöltjével látványosan a másik kapura játszik.
Ezen a ponton talán mindegy is, hogy ezt tudatosan teszitek-e, vagy csak a politikai rövidlátás végett: az indulásotokkal „foggal-körömmel” valójában az Orbán-rezsim hatalomban maradásáért harcoltok. Ezzel pedig nem a megoldás, hanem a probléma részeivé váltok.
Azt mondod, garanciát adsz a progresszív szavazóknak, akiket a Momentum szerinted cserbenhagyott. De a mi választóink nem arra adtak felhatalmazást, hogy díszellenzéki szerepben tetszelegjünk Orbán Viktor parlamentjében. Hanem arra, hogy rendszert és korszakot váltsunk. Minden létező eszközzel. Ha összefogással, akkor azzal. Ha hátralépéssel, akkor pedig azzal. Az igazi cserbenhagyás az lenne, ha a Momentum parlamenti székeinek érdekében csendben asszisztálnánk az Orbán-dinasztia még négy évnyi élősködéséhez.
Meggyőződésem, hogy egy felelős ellenzéki vezetőnek ebben a történelmi helyzetben egyetlen világos feladata van: nem az, hogy az esélyes kihívóval szemben a saját, parlamenti küszöb alatt rostokoló pártja pozícióiért folytasson kicsinyes harcot, ellenzéki szavazatok százezreinek elvesztését kockáztatva. Hanem az, hogy valódi áldozatot vállalva világossá tegye a választás történelmi tétjét: autokrácia vagy demokrácia? Moszkva vagy Európa? Hatvanpuszta, Lady Mrd, Gucci táska vagy szuperkórház, modern iskola, minőségi munkahely?
Klára, miért ne lehetne új baloldalt, vagy ami a Momentumot illeti, új progresszív erőt építeni, miután közös erővel legyőztük a rendszert? Miért ne lehetne egy új, igazságos választási rendszerben, egy sokszínű demokráciában újra rajtvonalhoz állni?
Vagy a DK-nál a félelem ennyivel erősebb? Komolyan kockára tennétek a változás történelmi esélyét néhány parlamenti bársonyszékért és egy kis állami támogatásért cserébe?
Kedves Klára!
A történelem ritkán ad valódi esélyt a változásra. A mi generációnknak most talán megadatik.
A felelősség, hogy élünk-e vele, közös. A Momentum, Márki-Zay Péterék, Jámbor András, Mellár Tamás már döntött: a korszakváltást választottuk a megélhetési politizálás helyett.
Még nem késő, hogy megmutassátok, igenis van elég bátorságotok és bölcsességetek meghozni ugyanezt a döntést.
- A „Kapitány” és a kényszerpálya: Miért beszélt el Orbán a valóság mellett?
A falig tolt retorika – Amikor a politikai zseni reaktívvá válik. „A Tisza új gazdaságpolitikusa az első munkanapján bejelentette, hogy levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Most már tudjuk, miért küldték: hogy végrehajtsa, amit Brüsszelben kitaláltak.” A TISZA Párt most bemutatott gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt az orosz olaj- - Románia elmúlt 16 éve számokban – és hol áll ehhez képest Magyarország?
Közérthető makrogazdasági elemzés – az összeállításban segítséget nyújtott, mitegy 100 hivatkozás és forrás bevonásával az AI. Az elmúlt években egyre gyakrabban hallani azt az állítást, hogy Románia gazdaságilag lehagyta Magyarországot. A hétköznapi tapasztalatok – bérek, árak, üzemanyag – valóban sokakban ezt az érzetet keltik. De mit mutatnak a makrogazdasági adatok, ha érzelmek és politikai szlogenek - Románia felzárkózása – mítosz vagy makrogazdasági tény?
Grafikonos elemzés Magyarországgal összevetve (2009–2025) 5 Bevezetés – miért érezzük úgy, hogy „Románia elhúzott”? Az elmúlt években egyre gyakrabban hangzik el a mondat:„Románia már gazdaságilag is előttünk jár.” Ez az elemzés nem véleményre, hanem makrogazdasági mutatókra épül. A kérdés nem az, hogy ki a jobb, hanem az, hogy: mit mutatnak a számok, és mit nem. - Kapitány István életrajza – nemzetközi üzleti pályától a hazai közéleti szerepvállalásig
Kapitány István magyar üzletember, aki több évtizedes nemzetközi karriert futott be a Shell globális vezetésében, majd a vállalati felsővezetői pályát követően a magyar gazdasági és energetikai közéletben vállalt szerepet. Tanulmányait közgazdasági területen végezte, szakmai pályafutását a Shell magyarországi leányvállalatánál kezdte. Korán nemzetközi munkakörökbe került, és az évek során Európában, Ázsiában és más régiókban is vezetői - Bemutatkozik a TISZA-nál Kapitány István, a valaha legmagasabb üzleti pozícióba jutó magyarÉletrajz
