Átfogó pénzügyi és közlekedésszervezési megállapodás született a kormány és Budapest vezetése között. A főváros egyszeri 120 milliárd forintos állami támogatáshoz jut, a Budapesti Közlekedési Központ pedig 50 százalékban állami tulajdonba kerülhet. A megállapodás a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, a közösségi közlekedés finanszírozását és a parkolási rendszert is érinti. A részletekből azonban az is kiderül, hogy a főváros nem szabadon elkölthető pénzt kap, és pénzügyi nehézségei sem szűntek meg teljesen.
Október 1-jén, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén született megállapodás a kormány és a Fővárosi Önkormányzat között.
A Magyar Péter miniszterelnök részvételével megtartott egyeztetést követően Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette a döntéseket.
A megállapodás három meghatározó eleme a főváros pénzügyi helyzetének rendezése, a BKK tulajdonosi és finanszírozási rendszerének átalakítása, valamint a budapesti parkolás egységesítése.
A kormányzati közlemény szerint a cél hosszú távon fenntartható finanszírozási rendszer létrehozása. A főváros vezetése pedig elsősorban azt emeli ki, hogy a megállapodás segítségével elkerülhetővé válhat a város fizetésképtelensége.
Mire elegendő a 120 milliárd forint?
A megállapodás értelmében Budapest egyszeri, vissza nem térítendő, 120 milliárd forintos támogatást kap a központi költségvetésből.
Az erről szóló kormányhatározat október 9-én megjelent a Magyar Közlönyben.
Az összeg felhasználását azonban szigorúan meghatározták. A pénzt a fővárosi önkormányzat, intézményei és gazdasági társaságai 2025-ös és 2026-os költségvetési befizetéseire, valamint fennálló tartozásaik és egyéb kötelezettségeik kiegyenlítésére lehet fordítani.
Ez azt jelenti, hogy a 120 milliárd forint nem új beruházásokra szabadon elkölthető keret, hanem elsősorban a korábbi pénzügyi kötelezettségek rendezését szolgálja.
Vitézy Dávid egy későbbi interjúban arról beszélt, hogy a támogatásból mintegy 91 milliárd forint a felhalmozott adó- és szolidaritási hozzájárulási tartozások rendezésével visszakerül az államhoz.
A fennmaradó, hozzávetőleg 29 milliárd forint és az időközben befolyó helyi adóbevételek segíthetnek biztosítani Budapest év végi működését.
A kormányhatározat ugyanakkor önmagában még nem igazolja a pénz tényleges átutalását: a folyósításhoz támogatói okirat szükséges.
Budapest 144 milliárdot szeretett volna
A megállapodás pénzügyi hátteréről október 13-án újabb részletek kerültek nyilvánosságra.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint Budapest eredetileg 144 milliárd forintos rendezést tartott volna indokoltnak.
A fővárosi számítások alapján 2023 és 2026 között 319,6 milliárd forint szolidaritási hozzájárulási kötelezettség keletkezett, miközben a kötelező önkormányzati feladatokhoz nyújtott állami támogatás 175,2 milliárd forintot tett ki.
A két összeg különbsége megközelítőleg 144 milliárd forint.
A főváros ezt az összeget szerette volna kialkudni, a tárgyalások azonban végül 120 milliárdos megállapodással zárultak.
Kiss Ambrus tájékoztatása szerint a város pénzügyi nehézségei ezzel még nem oldódtak meg teljesen. Az október 13-án ismertetett adatok alapján a likviditási hiány körülbelül 24 milliárd forint volt, amelynek jelentős része a közlekedési társaságokat érintette.
Vagyis a pénzügyi alku jelentős segítséget jelenthet, de nem teszi automatikusan tartósan egyensúlyossá Budapest költségvetését.
Az állam 50 százalékos tulajdonos lesz a BKK-ban
A megállapodás egyik legnagyobb horderejű eleme a Budapesti Közlekedési Központ átalakítása.
A tervek szerint az Országos Közlekedési Központ tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonrészt szerez a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-ben.
Az átalakuló társaság BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven működne tovább.
A változás nem teljes államosítást jelent: a főváros megtartaná a tulajdonrész másik felét.
Ugyanakkor a társaság irányítása közössé válna, ami lényeges változás a jelenlegi fővárosi tulajdonosi rendszerhez képest.
Vitézy Dávid korábbi tájékoztatása szerint az új igazgatóságba az állam és a főváros egyenlő arányban jelölne tagokat, a vezérigazgatót pedig az igazgatóság választaná meg.
Az átalakítás tehát nemcsak finanszírozási, hanem irányítási kérdés is.
A közös tulajdon lehetőséget teremthet a közlekedési fejlesztések egységes szervezésére, ugyanakkor a felek közötti viták a döntéshozatalt is nehezíthetik. A tényleges hatáskörök és a döntési szabályok megítéléséhez a későbbi társasági dokumentumok ismerete szükséges.
Évente 170 milliárdot adna az állam a közlekedésre
A BKK átalakításával a közösségi közlekedés finanszírozása is új alapokra kerülne.
Vitézy Dávid szerint 2027-ben a rendszernek a jegy- és bérletbevételeken felül hozzávetőleg 340 milliárd forint költségvetési forrásra lesz szüksége.
Ebből az állam és a főváros egyaránt 170 milliárd forintot biztosítana.
Ez a vállalás különbözik a most bejelentett 120 milliárdos egyszeri támogatástól.
A közös finanszírozás fontos változást hozhat, hiszen az állam közvetlenül és jelentős összeggel venne részt Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedésének működtetésében.
A 2027-es finanszírozási terv azonban még nem tekinthető véglegesen végrehajtott költségvetési intézkedésnek.
Szentendrétől Ráckevéig egységesebb közlekedési rendszer jöhet
Az átalakítás célja túlmutat a BKK tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásán.
Az új közlekedésszervező hatásköre az agglomerációra is kiterjedne. A tervek szerint összehangolnák a budapesti és elővárosi autóbuszok, a HÉV-ek és a vasúti szolgáltatások menetrendjét, tarifáit és fejlesztéseit.
Vitézy Dávid úgy ismertette az elképzelést, hogy a közlekedésszervezés Szentendrétől Ráckevéig egységes rendszerben történhetne.
A változás az utasok számára átláthatóbb menetrendeket, egyszerűbb átszállásokat és összehangoltabb jegyrendszert eredményezhet.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a BKK tulajdonosi átalakítása önmagában nem jelenti a BKV vagy valamennyi közlekedési szolgáltató állami tulajdonba kerülését.
A BKK elsősorban közlekedésszervező, szolgáltatásmegrendelő és fejlesztési feladatokat lát el. Az egyes közlekedési szolgáltatók tulajdonosi és működési helyzete ettől külön kérdés.
Arról sincs végleges döntés, hogy az átalakítás milyen változást hoz a jegy- és bérletárakban.
A főváros lemond a szolidaritási hozzájárulás miatti perekről
A 120 milliárdos támogatásnak konkrét feltétele is van.
Budapest vállalta, hogy eláll a korábbi évek szolidaritási hozzájárulásával kapcsolatban indított, folyamatban lévő pereitől.
A főváros hosszú ideje vitatta az állami elvonások mértékét, különösen azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás mennyiben veszélyezteti a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását.
Az egyezség értelmében a kormány a hozzájárulás szabályainak módosítását is vállalta, így a tervek szerint 2027-ben Budapestnek az ideinél kevesebbet kellene befizetnie.
A mérséklés pontos összege azonban még nem végleges.
A megállapodás ezzel lezárhat több elhúzódó jogvitát, de a főváros lemond a további peres úton történő pénzvisszaszerzés lehetőségéről az érintett ügyekben.
Költségvetési felügyelő és 20 milliárdos megtakarítás
A kormány pénzügyi ellenőrzési feltételeket is szabott.
Budapest 2027-re legalább 20 milliárd forintos működésiköltség-csökkentést vállalt, és a kormány költségvetési felügyelőt rendel a Fővárosi Önkormányzathoz.
Vitézy Dávid szerint a megtakarítás egy része a drága rövid távú finanszírozási megoldások megszüntetéséből, valamint a fővárosi hivatal és a vállalatok működésében meglévő párhuzamosságok felszámolásából származhat.
A miniszter álláspontja szerint a megtakarítás nem járhat a bérek csökkentésével vagy a közszolgáltatások visszafogásával.
Kiss Ambrus azt hangsúlyozta, hogy a költségvetési felügyelő nem kap közvetlen döntési vagy vétójogot a főváros kifizetései felett.
Mindazonáltal a 20 milliárdos megtakarítás teljesítésének részletei még kidolgozásra várnak.
A kerületektől a fővároshoz kerülne a parkolás
A megállapodás a parkolási rendszer jelentős átalakítását is előirányozza.
A jelenleg kerületi szinten szervezett fizetőparkolás működtetése és a parkolási díjak beszedése a fővároshoz kerülne.
A bevételeket azonban meghatározott célokra lehetne fordítani: a parkolási rendszer üzemeltetésére, valamint a budapesti közúthálózat fenntartására és fejlesztésére.
A központosítás célja az egységesebb és gazdaságosabb működés.
A változás ugyanakkor a kerületek pénzügyi érdekeit is érinti, hiszen egyes önkormányzatok számára a parkolási díjak jelentős helyi bevételt jelentenek.
A rendszer átalakításához jogszabály-módosításokra és részletes végrehajtási döntésekre is szükség lehet.
Rákosrendező, a Diákváros és a Duna fejlesztése is napirendre került
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén további fontos budapesti beruházások is szóba kerültek.
A kormány és a főváros közösen kíván részt venni Rákosrendező fejlesztésében, és támogatják a IX. kerületi Diákváros megvalósítását.
Emellett felülvizsgálják a történelmi fürdők fejlesztési lehetőségeit.
A Duna budapesti szakaszához kapcsolódó hasznosítási jogok kezelésére szintén fele-fele arányú állami és fővárosi tulajdonú társaság létrehozását tervezik.
A megállapodás tehát a főváros működésének több területén is megváltoztathatja az állam és az önkormányzat közötti feladatmegosztást.
Megmenekült Budapest, vagy csak időt nyert?
A megállapodás jelentősége vitathatatlan, de a hatásait külön kell választani.
A 120 milliárd forintos támogatás segítséget jelent a lejárt kötelezettségek rendezésében, és lehetőséget ad a fővárosnak a pénzügyi helyzet stabilizálására.
A BKK közös tulajdonba kerülése és a tervezett évi 170 milliárdos állami finanszírozás hosszabb távon is átalakíthatja Budapest közlekedésének működtetését.
A támogatásért cserébe azonban Budapest lezárja korábbi jogvitáit, csökkenti kiadásait, és a BKK feletti tulajdonosi irányítást megosztja az állammal.
Az október 13-án nyilvánosságra került adatok ráadásul azt mutatják, hogy a főváros likviditási problémái egyelőre nem tűntek el teljesen.
A valódi eredmény ezért nem pusztán azon múlik, hogy megszületett-e a megállapodás, hanem azon, hogy a vállalt finanszírozás időben megérkezik-e, sikerül-e fenntarthatóvá tenni a város működését, és az utasok érzékelnek-e tényleges javulást a közösségi közlekedésben.
A következő hónapok döntései mutatják majd meg, hogy az állam és Budapest együttműködése hosszú távú megoldást jelent-e a főváros pénzügyi és közlekedési problémáira.


















