Semjén Zsolt helyesen érezte, hogy azonnal el kell határolódnia a „Zsolti bácsi” körüli vádaktól, de a védekezésében használt LMBTQ–pedofília összemosás ténybeli csúsztatás és kommunikációs öngól lett. Rövid távon mobilizálhatja a saját táborát, hosszabb távon azonban hitelvesztést okozhat – elemzésünk erről szól.
Az Országgyűlésben néhány napja Arató Gergely (DK) arról kérdezte a kormányt, hogy kik lehetnek a Szőlő utcai javítóintézet ügyének politikai „védelmezői”, és ki az a sokat emlegetett „Zsolti bácsi”. A kérdés nem nevezett meg konkrét politikust, mégis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes érezte szükségét, hogy azonnal reagáljon: kijelentette, hogy ez ördögien felépített karaktergyilkosság, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Kommunikációs szempontból ez a gyors reagálás érthető volt. Egy ilyen súlyú ügyben – gyermekekkel kapcsolatos visszaélések – a hallgatás könnyen tűnhetne beismerésnek. Semjén narratívát akart kontrollálni: ne terjedjen a gyanú, hogy a „Zsolti bácsi” ő lenne. Ez taktikai szempontból logikus lépés.
A probléma nem is a reakció ténye, hanem a hangneme és tartalma. A miniszterelnök-helyettes a védekezésében összemosta az LMBTQ-közösséget a pedofíliával – ez pedig ténybeli csúsztatás és kommunikációs hiba. Az LMBTQ-identitás nem bűncselekmény, hanem szexuális orientáció vagy nemi identitás; a pedofília ezzel szemben erőszakos, jogilag büntetendő cselekmény. Egy miniszterelnök-helyettes kijelentése súlyosan stigmatizálhat egy teljes közösséget, és erősítheti az előítéleteket.
Politikai rövid távon lehet, hogy mozgósítja a saját bázist az éles retorika, de hosszú távon hitelvesztést okozhat. A nemzetközi közvélemény és a bizonytalan szavazók számára inkább kontraproduktív. Aki valóban tisztán akarja védeni a hitelességét, annak érdemes higgadtan, tényekkel, személyeskedés nélkül reagálnia – ez erősebb, mint bármilyen hangos támadás.
Összességében Semjén Zsolt jól tette, hogy nem hallgatott, de rosszul tette, hogy védekezésében más csoportokat kevert a saját ügyébe. A gyors reagálás a narratíva-kontroll miatt helyes volt, de a hangnem és a tartalom gyengítette az üzenetét. Egy ilyen súlyú botrányban csak a világos, tárgyszerű elhatárolódás segíthet, nem a csúsztatások és az ellenségképek.
- Végszükség esetén így kapcsolhatják le az áramot Magyarországon
A magyar villamosenergia-rendszerben kialakult rendkívüli helyzet miatt ismét előkerült egy kevéssé ismert fogalom: a rotációs kikapcsolási rend, röviden RKR. A név első hallásra országos elsötétítést idézhet, de nem erről van szó. Az RKR éppen azért létezik, hogy egy súlyos áramhiány ne ellenőrizetlen, hosszú és nagy területet érintő hálózati összeomláshoz vezessen. Ilyenkor a rendszerirányító előre meghatározott - Toroczkai – Orbán Viktor a tusványosi beszédében mondott igazságokat a Magyar Péter által vezetett új kormányról
Orbán Viktor tusványosi beszéde ezúttal is több volt egyszerű politikai helyzetértékelésnél: egyszerre szólt az új kormányról, a világgazdasági átrendeződésről és a Fidesz jövőjéről. Orbán Viktor a tusványosi beszédében mondott igazságokat a Magyar Péter által vezetett új kormányról, az újnak mondott rendszerről, a világgazdaságról, de néhány kivételtől eltekintve nem beszélt a saját hibáiról, és láthatóan továbbra - Nem elég egy, kettő kell
Tuza Györgyöt és dr. Végh Attilát választotta alpolgármesterré a képviselő-testület csütörtöki rendkívüli ülésén. A képviselők a személyi döntések mellett átalakították a bizottsági struktúrát, valamint az önkormányzati bérlakások szabályainak szigorításáról is határoztak. Két új alpolgármester megválasztásáról, a bizottsági rendszer átalakításáról, valamint több személyi kérdésről is döntött a gyöngyösi képviselő-testület. A polgármester javaslatára a képviselők titkos szavazással - Itt mindenkinek ilyen rövid a memóriája?
Meglepetéssel olvasom a különböző fidesz oldali megszólalókat, akik alkotmányos puccsról értekeznek a 17. Alaptörvény módosítás kapcsán. Itt mindenkinek ilyen rövid a memóriája? Hogyan született ez “gránitszilárdságú Alaptörvény”? A 2010-es országgyűlési választások után a kormányzó pártszövetség kétharmados parlamenti többséget szerzett, ami lehetővé tette számára egy új alkotmány elfogadását. És éltek is a lehetőséggel – ugyanúgy, ahogyan - Toroczkai úgy érzi van rá igény
Na, akkor ezt beszéljük meg. Évek óta hallgattuk az ellenzéktől, hogy a Mi Hazánk valójában a Fidesz szatellitpártja. A kormánypárti oldal ezt rendre visszautasította, a Mi Hazánk pedig szintén tagadta, hogy bárkinek a „B terve” lenne. Most viszont maga Toroczkai László mondja ki, hogy társadalmi igényt érez a Mi Hazánk és a Fidesz szorosabb együttműködésére.
