Semjén Zsolt helyesen érezte, hogy azonnal el kell határolódnia a „Zsolti bácsi” körüli vádaktól, de a védekezésében használt LMBTQ–pedofília összemosás ténybeli csúsztatás és kommunikációs öngól lett. Rövid távon mobilizálhatja a saját táborát, hosszabb távon azonban hitelvesztést okozhat – elemzésünk erről szól.
Az Országgyűlésben néhány napja Arató Gergely (DK) arról kérdezte a kormányt, hogy kik lehetnek a Szőlő utcai javítóintézet ügyének politikai „védelmezői”, és ki az a sokat emlegetett „Zsolti bácsi”. A kérdés nem nevezett meg konkrét politikust, mégis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes érezte szükségét, hogy azonnal reagáljon: kijelentette, hogy ez ördögien felépített karaktergyilkosság, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Kommunikációs szempontból ez a gyors reagálás érthető volt. Egy ilyen súlyú ügyben – gyermekekkel kapcsolatos visszaélések – a hallgatás könnyen tűnhetne beismerésnek. Semjén narratívát akart kontrollálni: ne terjedjen a gyanú, hogy a „Zsolti bácsi” ő lenne. Ez taktikai szempontból logikus lépés.
A probléma nem is a reakció ténye, hanem a hangneme és tartalma. A miniszterelnök-helyettes a védekezésében összemosta az LMBTQ-közösséget a pedofíliával – ez pedig ténybeli csúsztatás és kommunikációs hiba. Az LMBTQ-identitás nem bűncselekmény, hanem szexuális orientáció vagy nemi identitás; a pedofília ezzel szemben erőszakos, jogilag büntetendő cselekmény. Egy miniszterelnök-helyettes kijelentése súlyosan stigmatizálhat egy teljes közösséget, és erősítheti az előítéleteket.
Politikai rövid távon lehet, hogy mozgósítja a saját bázist az éles retorika, de hosszú távon hitelvesztést okozhat. A nemzetközi közvélemény és a bizonytalan szavazók számára inkább kontraproduktív. Aki valóban tisztán akarja védeni a hitelességét, annak érdemes higgadtan, tényekkel, személyeskedés nélkül reagálnia – ez erősebb, mint bármilyen hangos támadás.
Összességében Semjén Zsolt jól tette, hogy nem hallgatott, de rosszul tette, hogy védekezésében más csoportokat kevert a saját ügyébe. A gyors reagálás a narratíva-kontroll miatt helyes volt, de a hangnem és a tartalom gyengítette az üzenetét. Egy ilyen súlyú botrányban csak a világos, tárgyszerű elhatárolódás segíthet, nem a csúsztatások és az ellenségképek.
- Orbán Viktor nem Ukrajnától fél, hanem a saját mozgásterét védi
Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor kedden este a Facebookon. A miniszterelnök ezzel nemcsak egy aktuális külpolitikai kérdésre reagált, hanem ismét megerősítette azt a stratégiát, amellyel évek óta igyekszik megőrizni Magyarország különutas pozícióját az Európai Unión belül. A hivatalos indok: háború és gazdasági kockázat Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós - Orbánhoz közel álló csoport vásárolta meg a Blikket
Meglepő médiavásárlás történt Magyarországon: az Indamedia, amelyet a miniszterelnökhöz közel álló üzletemberek irányítanak, megvásárolta a Blikket és több más Ringier-lapot, köztük a Glamour magazint is. A döntés váratlanul érte a szerkesztőséget. A Blikk főszerkesztője, Nagy Zsolt Iván, és egy vezető kollégája „közös megegyezéssel” távozott. Új főszerkesztőként Kolossváry Balázs veszi át a lap irányítását. A lépés - MKKP – Programajánló
Programajánló: jövő szerdán, november 12-én újra Nem lenne olyan nagy baj! Nagy Dávid és Milbacher Dániel beszélgetős sorozatának második részében az MKKP és a hagyományos politika viszonyáról, a hazugságspirálról, ígéretekről és az újabb rémálomról, a mesterséges intelligenciáról lesz szó – este 6-tól 8-ig zártkörűen csak a passzivistákat, képviselőket és oligarchákat várjuk a Gödörben, ha jönnél, regisztrálj az alábbi formon. - Az M1 megint hülyeséget mondott
A K&H Bank szerkesztőségünkhöz eljuttatot levelében a következőket közölte: „November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását. Németh Dávid hétfőn arról beszélt, hogy költségvetés 2024-ben még jó helyzetben volt, - A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként
