Adorján Gyula
Egy kedves olvasónk küldte nekünk ezt a politikai tartalmú verset, melyet végig olvasva felbukkan benne a mai magyar valóság.
Kiégett mezőkön füstölgő levelek
Tébolyult madarak jajgató gyerekek
Hirdetik éltük e békétlen ugaron.
Tegnap még ágyúszó dördült a tereken
Megsebzett katonák suttogtak mereven
Álmukban békét, mert ez volt a jutalom.
Aranyló kalászban érett a búzamag
Gyáraink szalagján járta el ingatag
Táncát a borgőzben felhevült férfinép.
Szép magyar asszonyok fonták a kosarat
Apáink ősökért emeltek poharat
S tisztelték félszegen nagyjaik istenét!
Kiégett mezőkön füstölgő levelek
Elhullott madarak megszáradt tetemek
Hirdetik, baj van a jó magyar ugaron.
Tönkretett emberek megcsúfolt életét
Árvák és betegek megszáradt kenyerét
Lopják a gazdagok portalan utakon.
Szegények sebeit tépi a bankvilág
Megrokkant testüket kormányunk lépi át
Röhögve büszkén, míg rálel az éhhalál.
Lesz itt még ágyúszó dörgés a tereken
Reszkető honatyák suttognak mereven
Álmukban békét, de nem lesz több irgalom!
Hullámzó réteken zöldellő levelek
Felhőszín madarak éneklő gyerekek
Élnek majd vígan, a jó magyar ugaron.
Adorján Gyula