DK: Eörsi Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Community of Democracies főtitkári posztjára
A magyar kormány – élve nemzetközi megegyezésen alapuló jogával – Eörsi Mátyást, a Demokratikus Koalíció országos tanácsának tagját jelölte a Community of Democracies főtitkári posztjára. Eörsi Mátyás levélben tájékoztatta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy nem kíván élni a kormány jelölésével, mert – mint a levél fogalmaz – „a demokrácia megerősödéséért küzdő globális nemzetközi szervezet élén nem állhat hitelesen olyan személy, akit egy, a demokratikus intézményrendszer lerontásában elhíresült kormány jelöl”.
A jelölés visszautasításának okai ugyanazok, amelyek miatt a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselői bojkottálják az országgyűlést és a parlamenten kívül, ingyen folytatják a képviselői munkát.
DK Sajtóiroda
Eörsi Mátyás teljes levelét az alábbiakban közöljük, szíves felhasználásra:
Külgazdasági és Külügyminiszter Budapest
Tisztelt Külgazdasági és Külügyminiszter Úr!
Mindenek előtt engedje meg, hogy még egyszer megköszönjem a magyar kormány támogatását a Community of Democracies főtitkári posztjára.
Őszinte és mély sajnálattal kell tájékoztatnom arról, hogy az elmúlt napok és hetek magyarországi eseményei következtében a támogatást nem áll módomban elfogadni, és erről tájékoztattam az Community of Democracies elnökét, az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumát is.
Amikor a támogatás visszautasításának okairól szólok, mindenek előtt önkritikusnak kell lennem. Bár ismert volt előttem a magyar kormány elmúlt hat évi tevékenysége, amelynek során a rendszerváltást követően felépített, többé-kevésbé jól működő, de stabillá válni nem tudó demokratikus intézményrendszert szisztematikusan leépítette, mégis bíztam abban, hogy egy nemzetközi kormányközi szervezet élén hathatósan tudom segíteni az abban résztvevő államok demokratikus normáinak megszilárdítását, illetve fejlődését. Köszönöm, hogy külügyminiszter úr a jelölést a rendszerváltás során szerzett érdemeimmel is alátámasztotta, és sokan látják úgy a nemzetközi porondon, hogy a rendszerváltáson túl az Európa Tanács frakcióvezetőjeként, a Liberális Internacionáléban – egykor Orbán Viktorral szövetségben – olyan nemzetközi hitelességet szereztem magamnak, amely alkalmassá tesz a feladat elvégzésére.
Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a jóhírnév nem merítkezhet csupán a múltból, a múltbeli érdemek csupán megalapozhatják azt. A demokrácia megerősödéséért küzdő globális nemzetközi szervezet élén nem állhat hitelesen olyan személy, akit egy, a demokratikus intézményrendszer lerontásában elhíresült kormány jelöl. Miközben aspirációm, hogy egy nemzetközi szervezet élén a még több demokráciát szolgáljam, változatlan, mindez egyre képtelenebbnek látszik a jelenlegi magyar kormány támogatásával.
Az elmúlt hetek nyilvánvalóan hamis állításokkal teletűzdelt gyűlöletkampánya, amely több adófizetői forintot emésztett fel, mint az Egyesült Királyságban az összes résztvevő által a Brexit mellett és ellen elköltött kampánypénzek együttesen, emészthetetlen volt egy demokrata számára. Az elmúlt hét végének eseménye, a legnagyobb országos napilapnak, a Népszabadságnak a nyilvánvalóan politikai motivációjú bezárása a magyar nyomtatott sajtó szabadsága végének egyik legsúlyosabb állomása, és szöges ellentétben áll a Community of Democracies által lefektetett Varsói Nyilatkozat egyik legfontosabb elemével.
Még egyszer megköszönöm mindazonáltal a támogatását, és engedje meg, hogy ezt az alkalmat arra is felhasználjam, hogy óva intsem Önöket, a magyar kormányt, és az azt támogató kormánypártot, az egykor barátokból álló Fideszt. Történelmi tapasztalatok egész sora szól arról, hogy egy korlátok nélkül működő kormány a demokráciát azért korlátozza, hogy először az általa a nemzet ellenségeinek tartott erőket megsemmisítse, abban a hiszemben, hogy majd alkalomadtán, ha az “ellenség” már megszűnt, visszaállítsa a demokráciát.
Így voltak ezzel a nácizmussal szemben fellépő és kompromisszumot nem ismerő kommunisták, így volt ezzel Idris király elnyomó diktatúrájával szemben fellépő és kompromisszumot nem ismerő Kadafi ezredes, így a Batista rémuralma ellen fellépő Fidel Castro és még rengetegen, akik eredendően, saját önképük szerint jóhiszeműen álltak neki ellenfeleik megsemmisítésének, majd lassan saját maguk sem vették észre, mikor váltak is elnyomókká, ahonnan nincs visszaút. Félreértés ne essék, a Fidesz és a jelenlegi kormány, még ha tett is kísérletet politikai ellenfél politikai motivációjú bebörtönzésére, még nem tart itt. Ám számolnia kell azzal, hogy ha felszámolja a kormány ellenőrzésére hivatott állami intézményeket, a kritikus sajtót és a civil szervezeteket, akkor nem lesz, aki a végzetes következményekkel járó döntésektől megóvja, és a ma a hatalmon lévők ismét tragédiába sodorhatják az országot, benne természetesen saját magukat. Tartja egy mondás, hogy aki nem tanul saját történelméből, az annak megismétlésére van kárhoztatva, s bár nincs mire alapoznom, mégis szeretnék bízni abban, hogy inkább előbb, mint utóbb a kormány észhez tér, és visszatér a demokratikus normákhoz, hogy ezzel megelőzze a tragédiát.
Üdvözlettel: Eörsi Mátyás