Szerdán (augusztus 19-én) hivatalosan is elfoglalta hivatalát Magyarország új köztársasági elnöke, Baka András, akit az Országgyűlés korábban megválasztott. A Sándor-palotában lezajlott váltással átvette a feladatokat az átmeneti időszakban államfői teendőket ellátó Forsthoffer Ágnestől.
Baka Andrást augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés. A titkos szavazáson 146 képviselő vett részt, közülük 140-en támogatták, hatan ellene szavaztak. A Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Az Alaptörvény rendelkezése szerint, ha a korábbi államfő megbízatása idő előtt szűnik meg, az újonnan megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Ennek megfelelően Baka András augusztus 19-től gyakorolja teljes jogkörrel az államfői feladatokat. A Sándor-palota tájékoztatása szerint hivatalba lépésekor Forsthoffer Ágnessel egyeztetett az átadásról, majd találkozott a hivatal munkatársaival is.
Nem először kerül a magyar közjog középpontjába
Baka András 1952-ben született Budapesten, 1978-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően alkotmányjogi kutatásokkal foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémián. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának első magyar bírája volt Strasbourgban.
2009-ben az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Mandátuma azonban 2012 januárjában, több mint három évvel az eredeti lejárat előtt megszűnt, amikor az új Alaptörvény és az igazságszolgáltatás átalakítása nyomán a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át. Baka korábban több igazságügyi reformot is nyilvánosan bírált.
Az ügyből később nemzetközileg is jelentős jogeset lett. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Baka idő előtti eltávolításával Magyarország megsértette többek között a bírósághoz forduláshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. A strasbourgi bíróság szerint összefüggés volt Baka szakmai kritikái és megbízatásának idő előtti megszüntetése között.
Így különös történelmi fordulat, hogy az egykor alkotmányos változtatással idő előtt eltávolított főbíró több mint egy évtizeddel később Magyarország legfőbb közjogi méltóságaként tér vissza.
Forsthoffer Ágnes adta át az államfői feladatokat
Az átmeneti időszak Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök mandátumának megszűnésével kezdődött. Sulyok megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosítása következtében 2026. július 20-án ért véget. Ettől kezdve az új államfő hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolta teljes jogkörrel a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit.
A váltás politikailag korántsem volt konfliktusmentes. A Fidesz vitatta Sulyok Tamás mandátumának idő előtti megszüntetését, ezért képviselői Baka megválasztásakor távol maradtak a szavazástól. A kormánypárti TISZA ezzel szemben az intézményrendszer átalakítását a demokratikus és jogállami működés helyreállításának részeként értelmezte.
Baka: a köztársasági elnök nem lehet a kormány meghosszabbított keze
Baka András már megválasztása után egyértelművé tette, hogyan képzeli el az államfő szerepét. Beszédében hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök feladata a nemzet egységének képviselete és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés.
Azt is világossá tette, hogy álláspontja szerint az államfő nem tekintheti magát sem a parlamenti többség, sem a kormány meghosszabbított kezének. A törvények aláírását sem puszta formalitásként kívánja kezelni.
Beszédének talán egyik legfontosabb politikai üzenete az volt, hogy a korábbi időszak jogsértéseit és visszaéléseit fel kell tárni, ugyanakkor a politikai változás nem válhat megtorlássá. Mint fogalmazott, az új Magyarországot nem lehet bosszúra építeni. Hangsúlyozta azt is, hogy egy demokratikus politikai kultúrában „a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség.”
Baka arról is beszélt, hogy az előttünk álló alkotmányozási folyamat nem válhat ismét egyetlen politikai erő ügyévé. Széles társadalmi és szakmai vitát, valamint valódi politikai egyeztetést tart szükségesnek ahhoz, hogy egy új alkotmányt a társadalom széles köre a sajátjának érezhessen.
Baka András hivatalba lépésével tehát nem egyszerűen személycsere történt a Sándor-palotában. Egy olyan jogász került az államfői székbe, akinek saját pályája is szorosan összefonódott a magyar jogállamiság elmúlt másfél évtizedének egyik legnagyobb vitájával.
Augusztus 19-től pedig már nem kívülről véleményezi az alkotmányos rendszer működését: köztársasági elnökként maga is annak egyik legfontosabb őre lesz.
Fotó: MTI
