2020 tavaszától 2025 őszéig Magyarország gyakorlatilag egyetlen napot sem töltött normál alkotmányos működésben.
Valójában két külön, de egymást követő veszélyhelyzetről van szó, és ez gyakran keveredik a sajtóban is.
A sorrend így néz ki pontosan
COVID–19 járvány miatti veszélyhelyzet (2020–2022)
- Első kihirdetés: 2020. március 11.
- Jogalap: az Alaptörvény 53. cikke („veszélyhelyzet tömeges megbetegedést okozó humánjárvány esetén”).
- Tartalom: kijárási korlátozások, iskolabezárások, gazdasági mentőcsomagok, a kormány rendeleti úton hozhatott döntéseket.
- Többször meghosszabbították, még akkor is, amikor a járvány már csillapodott.
- Vége: hivatalosan 2022. május 31-én járt le.
Háborús veszélyhelyzet (2022. május 24-től napjainkig)
- Amint a COVID-veszélyhelyzetet megszüntették, Orbán Viktor új rendelettel bevezetett egy másikat, most már az ukrajnai háborúra hivatkozva.
- Jogilag új fejezet nyílt, de a mechanizmus ugyanaz maradt: a kormány rendeleti úton irányít, a parlament szerepe csökkentett.
- Ez a „háborús veszélyhelyzet” azóta is tart, és már több mint tízszer meghosszabbították (legutóbb 2025 májusáig).
A COVID alatt kezdődött a rendkívüli jogrend korszaka,
és amikor a járvány lecsengett, a háborúra hivatkozva átvitték a jogi állapotot — gyakorlatilag folyamatosan fenntartva a kormány különleges hatásköreit.
Mi az a „veszélyhelyzet” és miért van már öt éve?
A magyar alaptörvény és a ráépülő jogszabályok szerint az állam – például háború, súlyos veszély, tömeges migráció vagy katasztrófa esetén – különleges jogrendbe léphet. Ilyenkor a kormány rendkívüli hatáskörökkel léphet fel: rendeleti úton hozhat döntéseket, amelyek egyébként parlamenti törvények lennének, és ideiglenesen korlátozhat alapvető jogokat vagy eljárásokat.
Aztán jött a háború
Magyarországon ez a rendkívüli jogrend 2022 májusában lett hivatalossá, amikor az orosz–ukrán háború kapcsán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett. Azóta folyamatosan meghosszabbítják: 2024 novemberében például a parlament újabb 180 napra engedélyezte az állapotot, most újabb hat hónappal, 2026. május 13-ig meghosszabbította az Országgyűlés kormánypárti többsége a háborús veszélyhelyzetet kedd délelőtt, a javaslatot 127 képviselő támogatta, és 56-an nemmel szavaztak. Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzet lesz a jövő áprilisi parlamenti választás alatt, és utána még egy hónapig maradhat a rendkívüli jogrend.
Tehát: három éve, ha úgy tetszik – folyamatosan –, Magyarország különleges jogrend alatt működik.
Mi változik ilyenkor?
Amikor veszélyhelyzet van:
- A kormány rendeletben dönthet olyan ügyekben, amelyekhez korábban törvény kellett volna – ez gyorsít, de csökkenti az átláthatóságot és az ellenőrzést.
- A parlament szerepe visszaszorul: hiába képviseli a népet, ha a döntések nagy része nem parlamenti vita eredménye, hanem rendelet. Nem egyszerűbb a jogorvoslat sem.
- Az állam hivatkozási alapként hozhat fel olyan külső veszélyeket (háború, migráció, gazdasági zavar), amelyek ténylegesen is súlyos lehetnek – ám sok esetben kérdéses, hogy a rendkívüli jogrend fenntartása továbbra is arányos-indokolt-időszerű e.
Miért van ez most éppen a választás idején is fontos?
Az áprilisi választások idején – különösen olyan időszakban, amikor már három éve nincs valódi „visszatérés a normálishoz” – több kockázat is felmerül:
- Ha a jogrend rendkívüli, akkor a kampány- és választási feltételek is torzulhatnak: a rendkívüli környezetben az állam-hatalmi apparátus erősebben jelen lehet, és ez eltérhet attól, mint amit béke- és rendes jogrendben megszokunk.
- A választás legitimitása kérdésessé válhat: ha a választás idején hatalmi erők rendeleti úton, gyorsan alakíthatnak szabályokat, az csökkentheti az egyenlő esélyeket.
- A közvéleményben növekszik az elfogulatlanság-gondolat: „ha állandóan rendkívüli állapot van, akkor mi a rendesség?” – ez alááshatja a választások utáni konszenzust.
- A választás utáni kormányzati mozgások szélesebb jogalkotási lehetőségeket kapnak – ha az államfői, kormányzati rendeleti hatáskörök már régóta működnek, akkor a következő ciklusban ezek a hatáskörök könnyebben használhatók.
Milyen esélyeket látok – és melyek a figyelmeztető jelek?
Pozitív lehetőség
„Rendkívüli jogrend alatt is lehet működő demokrácia” – ha a választás tiszta, a kampány nyitott, az ellenzéknek is valódi mozgástere van, és a választók érezhetik, hogy a rendszeren belül még mindig van választás. Ebben az esetben a rendkívüli állapot inkább adminisztratív keret, mint hatalmi eszköz.
Figyelmeztető jelek
- A rendkívüli jogrend fentmarad választás után is, vagy könnyen meghosszabbítható – ez azt jelzi, hogy nem átmeneti állapotként, hanem struktúraként működik.
- A rendeleti hatáskörök valós szabályozássá válnak – vagyis amit rendelettel hoznak, azt később törvénnyé emelik, így „körön belüli hatalom” lesz belőle.
- Az ellenzéki szereplők, civil társadalom, média mozgástere szűkül – az átláthatóság, az ellenőrzés, a vita helyett gyors döntések jönnek.
- A veszélyhelyzet formálisan indokoltnak van tekintve (háború, migráció stb.), de a hosszú fenntartás kérdéseket vet fel: mikor válik az indokból eszközzé?
Mi következik ezért választás után?
Ha a választás során a rendkívüli jogrend fennáll, akkor:
- Az új kormány (vagy a folytatólagos kormány) erősebb pozícióból indulhat: már rendeleti hatáskörökkel lép be, nem nulláról.
- A választási eredmény nem feltétlenül áll össze azzal, hogy az állampolgárok döntöttek volna „normál körülmények” között – ez hosszabb távon legitimitási problémákat okozhat.
- A választás után a rendkívüli állapot kiemeltként kezelhető: könnyebb lesz majd a következő hosszabbítás, a rendeleti hatáskörök újratárgyalása.
- A jogállamiság, az ellenőrzési mechanizmusok, illetve az EU-kapcsolatok is visszavert fényt kaphatnak – ha külső szereplők azt látják, hogy a választás nem „normál keretek között” zajlott.
A veszélyhelyzet – önmagában – nem rossz. Valóban lehet indoka: háború, migráció, sokkhelyzet.
De ha három éve fennáll, választás idején is, akkor kérdéses: az állapot átmeneti-segély vagy új norma lett-e?
Ha választás körül nincs teljes és egyenlő versenyfeltétel, ha az állami szereplő nagyobb mozgásteret kap, akkor nemcsak a hatalom, hanem a választók jogai is veszélybe kerülnek.
Ha választani kell:
vagy azt mondjuk, hogy „még mindig veszélyben vagyunk, ezért külön jogrend kell”
vagy azt, hogy „visszatérünk a normálishoz, mert választás van”.
Ha nincs visszatérés, akkor ne csodálkozzunk, ha azt gondoljuk: a választás csak forma, az eredmény pedig már automatikus.
Források: Human Rights Watch: Hungary 2024, Telex: Hungary extends state of danger until May 2025, CEE Legal Matters: Parliament decided to extend the state of emergency. Human Rights Watch+2telex+2
- Szijjártó Péter: a Tisza Párt adatainak kiszivárgása a modern magyar politikatörténet egyik legsúlyosabb botránya – elemezzük a tárgyilagosságot
A Mandiner Stratéga című műsorában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb botrányának nevezte a Tisza Párt aktivistáinak adatainak kiszivárgását. A miniszter Magyar Péter korábbi kijelentésére reagált, miszerint az oroszok „már nemcsak a spájzban vannak, hanem a Külügyminisztérium szerverein is”. Szijjártó szerint ez félreértés, mivel nem a Külügyminisztérium, hanem a Tisza - Jövő májusig marad a veszélyhelyzet, rendkívüli jogrend lesz az áprilisi választás idején is
2020 tavaszától 2025 őszéig Magyarország gyakorlatilag egyetlen napot sem töltött normál alkotmányos működésben. Valójában két külön, de egymást követő veszélyhelyzetről van szó, és ez gyakran keveredik a sajtóban is.A sorrend így néz ki pontosan COVID–19 járvány miatti veszélyhelyzet (2020–2022) Háborús veszélyhelyzet (2022. május 24-től napjainkig) A COVID alatt kezdődött a rendkívüli jogrend korszaka,és amikor a - Nézzük a tényeketFélre a tréfával – Digitális Polgári Kör Fals, erős csúsztatásokat tartalmazó magyarázó posztokkal operál a Fideszhez köthető 28 Patrióta Facebook oldal. Megjelent tartalmában a valóságot elferdítve próbálja becsapni az olvasóit. Az említett oldal a következőt közli állításként, hivatkozva egy a Magyar Hirlapban megjelent cikkre, mely tovább hivatkozik a The Wall Street Journal egyik cikkére. Természetesen
- Hollik István az ágyat nyomja. Nagyon beteg lett…
Szárnyas Hangya Nagyon úgy tűnik, hogy nem fog hamarosan felépülni a betegségéből. Tudniillik fordítva ül a lovon. Hollik számomra sosem volt mérvadó egyéniség. Hát most sem lett nagyobb az ázsiója. Hollik István: a magyar baloldal továbbra is úgy táncol, ahogy Brüsszel fütyül A szankciókról szóló nemzeti konzultáció bebizonyította: a magyar baloldal továbbra is úgy táncol, - Deák Dani tovább hazudja az életét
Az ember, aki a Te pénzeden is tanult. Deák Dani, akiről nem tudok másként fogalmazni, mint úgy, aki azért van, mert nem volt jobb dolga a Teremtőnek. Deák Dániel Új szintre lép a háború: Putyin holnap aláírási ünnepséget tart, melynek során négy megszállt ukrán megyét csatolnak az Oroszországi Föderáció területéhez. Az aláírási ceremóniát követően Putyin
