A Mandiner Stratéga című műsorában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb botrányának nevezte a Tisza Párt aktivistáinak adatainak kiszivárgását.
A miniszter Magyar Péter korábbi kijelentésére reagált, miszerint az oroszok „már nemcsak a spájzban vannak, hanem a Külügyminisztérium szerverein is”. Szijjártó szerint ez félreértés, mivel nem a Külügyminisztérium, hanem a Tisza Párt aktivistáinak listája került nyilvánosságra.
A tárcavezető szerint a történtek különösen súlyosak, mert – állítása alapján – a párt „ukrán részvétellel létrehozott adatbázisban” tárolta a támogatói adatait, amelynek egy része most kiszivárgott. Ez szerinte azt jelenti, hogy egy háborúban álló ország hatóságai hozzáférhettek magyar állampolgárok személyes adataihoz.
„Ez nemcsak az érintett emberek, hanem Magyarország szuverenitása szempontjából is rendkívüli biztonsági kockázatot jelent” – fogalmazott.
Szijjártó Péter úgy véli, hogy ezzel a helyzettel magyarok százezreit sodorták veszélybe, és egy háborús ország befolyási lehetőséget szerezhetett Magyarország belügyei fölött.
A miniszter szerint a botrány hátterében az áll, hogy a Tisza Párt „a háborúpárti brüsszeli politikát kiszolgálva” törekszik kormányra kerülni, ami – véleménye szerint – komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az ország számára.
Elemző cikk — higgadt, logikus hangvételben
A Szijjártó Péter–féle értékelés a Tisza Párt adatszivárgási botrányáról: mennyire megalapozott?
A Tisza Párt aktivistáinak adatait érintő szivárgási ügy kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyértelműen fogalmazott:
„– Nekem nem tisztem véleményt mondani arról, hogy a Tisza Párt helyesen döntött-e akkor, amikor egy ukrán szállal rendelkező céggel kötött szerződést … és nem tudom, hogy mennyire megalapozott a csodálkozása a párt elnökének akkor, amikor kiderül, hogy ezek az adatok aztán kiszivárognak.” bama.hu+1
„– Ha a párt elnökének van konkrét információja arra nézve is, hogy bármilyen külföldi szolgálat itt szerepet vállalt, akkor Magyarországon megvannak a megfelelő hatóságok arra, hogy feljelentést vagy bejelentést tegyen.” bama.hu
Ebben az írásban azt vizsgálom, hogy a miniszter állítása — miszerint az ügy „a modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb botránya” — mennyire áll meg a tények fényében.
A tények — mi ismert eddig?
- Az adatszivárgás valóban megtörtént: mintegy 200 000 felhasználó adatai szivárogtak ki a Tisza Párt „Tisza világ” nevű alkalmazásából. nyugatifeny.hu +2hirtv.hu +2
- A párt alkalmazott egy külső céget, amelynek a hátteréről azt lehet tudni, hogy ukrán kapcsolata is van. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy „lehet, hogy nem kellett volna egy ilyen ukrán szálú vállalatot alkalmazni”. bama.hu
- A miniszter szerint ha külföldi szolgálatok szerepe is van az incidensben, akkor az súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Magyar Nemzet+1
A kiemelt állítás — „modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb botránya”
Ez a kijelentés erőteljes retorikai fordulat — két fő szempontból érdemes vizsgálni: méret (mennyire súlyos az ügy) és jelentőség (mennyiben érinti a közpolitikai, állambiztonsági dimenziókat).
Méret
Az érintettek száma (kb. 200 000) jelentős, és ha az adatok személyes- érzékeny jellegűek, valóban súlyos. Ugyanakkor Magyarországon voltak korábban is nagyobb médiákban szereplő adatvédelmi esetek, illetve politikai botrányok, amelyek minden bizonnyal szélesebb közérdeklődésre tartottak számot. Így azt mondhatjuk: méretében az ügy komoly, de „legnagyobb” kategóriába helyezése vitatható.
Jelentőség
A miniszter főként a szuverenitás, a külső befolyás és az állampolgárok adatvédelme felől értékeli az ügyet. Ebben a dimenzióban valóban felmerülhet, hogy nem csupán adatvédelmi incidensről, hanem politikai-biztonsági kérdésről van szó. Ugyanakkor: nem áll rendelkezésre nyilvános bizonyíték arra, hogy külföldi állami szervezet hozzáfért volna az adatokhoz — ez az állítás tehát feltételezés, nem bizonyított tény.
Az érvek és a korlátok
Érvek amellett, hogy megalapozott az állítás:
- Az adatszivárgás valós és jelentős.
- A hivatkozott cég „ukrán szálú” jellege fokozza a biztonsági aggályokat.
- A párt és a párt aktív közösségi szerveződése révén politikai-közösségi súlya is van az ügynek.
Korlátok, amelyek miatt óvatosabbnak kell lenni:
- A „külföldi szolgálatok” szerepe nem bizonyított — a miniszter fel is hívta erre a figyelmet. bama.hu
- A „legnagyobb botrány” státuszt nehéz mérőszámok alapján igazolni — más politikai botrányok is rávilágíthatók.
- A retorikai keret (besorolás „háborús állam”, „szuverenitás veszélyeztetése”) erősen politikai narratívába illeszti az eseményt.
Konklúzió
Összességében: Szijjártó Péter részeiben megalapozottan értékeli az ügy súlyosságát — különösen az adatbiztonsági, politikai és állambiztonsági dimenziók felől. Azonban az olyan állítások, mint „modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb botránya”, illetve a külföldi állami szolgálatok szerepe — jelenleg inkább politikai értelmezésnek tekinthetők, mint bizonyított ténynek.
A közéleti és biztonsági jelentősége tehát nyilvánvaló, de a hyperbolikus besorolás retorikai célokat is szolgálhat, és a bizonyítékok hiánya miatt óvatosan kell vele bánni.
Kiegészítő Tarjányi Péter – író és biztonságpolitikai szakértő-től a Szijjártó jelenséggel kapcsolatban.
Összeállította: Arold Peter
- Orbán Viktor nem Ukrajnától fél, hanem a saját mozgásterét védi
Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor kedden este a Facebookon. A miniszterelnök ezzel nemcsak egy aktuális külpolitikai kérdésre reagált, hanem ismét megerősítette azt a stratégiát, amellyel évek óta igyekszik megőrizni Magyarország különutas pozícióját az Európai Unión belül. A hivatalos indok: háború és gazdasági kockázat Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós - Orbánhoz közel álló csoport vásárolta meg a Blikket
Meglepő médiavásárlás történt Magyarországon: az Indamedia, amelyet a miniszterelnökhöz közel álló üzletemberek irányítanak, megvásárolta a Blikket és több más Ringier-lapot, köztük a Glamour magazint is. A döntés váratlanul érte a szerkesztőséget. A Blikk főszerkesztője, Nagy Zsolt Iván, és egy vezető kollégája „közös megegyezéssel” távozott. Új főszerkesztőként Kolossváry Balázs veszi át a lap irányítását. A lépés - MKKP – Programajánló
Programajánló: jövő szerdán, november 12-én újra Nem lenne olyan nagy baj! Nagy Dávid és Milbacher Dániel beszélgetős sorozatának második részében az MKKP és a hagyományos politika viszonyáról, a hazugságspirálról, ígéretekről és az újabb rémálomról, a mesterséges intelligenciáról lesz szó – este 6-tól 8-ig zártkörűen csak a passzivistákat, képviselőket és oligarchákat várjuk a Gödörben, ha jönnél, regisztrálj az alábbi formon. - Az M1 megint hülyeséget mondott
A K&H Bank szerkesztőségünkhöz eljuttatot levelében a következőket közölte: „November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását. Németh Dávid hétfőn arról beszélt, hogy költségvetés 2024-ben még jó helyzetben volt, - A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként
