Magyarkultúr – kulturális magazin
A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.”
Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban már évek óta a legnagyobbak között tartották számon, de most hivatalosan is a korszak meghatározó írói közé lépett.
Művei – mint a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája vagy Seiobo járt odalent – nem könnyű olvasmányok. Hosszú mondatai, hömpölygő gondolatfolyamai az emberi lét végső kérdéseit kutatják: mi tart össze egy világot, amely már régen széthullott? Hol van a helye a művészetnek, ha a civilizáció omladozik körülöttünk?
A Nobel-bizottság külön kiemelte, hogy az író „az apokalipszis közepette is képes volt a művészet erejét megerősíteni.” Ez a mondat tökéletesen leírja Krasznahorkai világát: a pusztulásban is ott rejlik a rend, a káoszban is van szépség, a végben is ott lapul a kezdet.
Krasznahorkai életműve túlmutat az irodalmon. Béla Tarr filmrendezővel közös munkái – különösen a Sátántangó – kultikussá váltak, világszerte elemzik őket egyetemi kurzusokon, irodalmi és filmes műhelyekben. Műveiben a magyar vidék pora, az emberi lélek labirintusa és a történelem terhe egyetlen sűrű szövetté olvad össze.
Ez a díj nemcsak személyes elismerés, hanem a magyar irodalom újabb diadala. A világ most újra felfigyel egy országra, ahol a mondatok nemcsak történeteket, hanem sorsokat hordoznak. Krasznahorkai László bizonyította: a magyar nyelv képes a világ legmélyebb igazságait is kimondani.
- Orbán Viktor nem Ukrajnától fél, hanem a saját mozgásterét védi
Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor kedden este a Facebookon. A miniszterelnök ezzel nemcsak egy aktuális külpolitikai kérdésre reagált, hanem ismét megerősítette azt a stratégiát, amellyel évek óta igyekszik megőrizni Magyarország különutas pozícióját az Európai Unión belül. A hivatalos indok: háború és gazdasági kockázat Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós - Orbánhoz közel álló csoport vásárolta meg a Blikket
Meglepő médiavásárlás történt Magyarországon: az Indamedia, amelyet a miniszterelnökhöz közel álló üzletemberek irányítanak, megvásárolta a Blikket és több más Ringier-lapot, köztük a Glamour magazint is. A döntés váratlanul érte a szerkesztőséget. A Blikk főszerkesztője, Nagy Zsolt Iván, és egy vezető kollégája „közös megegyezéssel” távozott. Új főszerkesztőként Kolossváry Balázs veszi át a lap irányítását. A lépés - MKKP – Programajánló
Programajánló: jövő szerdán, november 12-én újra Nem lenne olyan nagy baj! Nagy Dávid és Milbacher Dániel beszélgetős sorozatának második részében az MKKP és a hagyományos politika viszonyáról, a hazugságspirálról, ígéretekről és az újabb rémálomról, a mesterséges intelligenciáról lesz szó – este 6-tól 8-ig zártkörűen csak a passzivistákat, képviselőket és oligarchákat várjuk a Gödörben, ha jönnél, regisztrálj az alábbi formon. - Az M1 megint hülyeséget mondott
A K&H Bank szerkesztőségünkhöz eljuttatot levelében a következőket közölte: „November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását. Németh Dávid hétfőn arról beszélt, hogy költségvetés 2024-ben még jó helyzetben volt, - A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként
