Hogy mi az én legnagyobb bajom?


Arold Péter
Az oktatásról a sportról, a tarolásról az iskolai versenyek nemzetközi sikereiről nekem meg van a saját véleményem: azért, mert vannak kiemelkedő teljesítmények,  a túlnyomó többség a középszerűséget sem éri el. Ez legyen sport, oktatás, vagy bármi. Én jobb szeretem az erős, megbízható és kitartó középmezőnyt. A kiemelkedőek itt fogják hagyni az országot, mert kevés lesz nekik. Nem fognak megbízni benne. De a kitartóak, és megbízhatóak itt maradnak. Amíg nincs erős középmezőny (osztály) nem lesznek hosszú távú sikereink. Sem gazdaságban, sem a sportban, sehol. Magyarországon elsősorban élni szeretnének és nem kiemelkedni az emberek. Budapest szépül, magyarhon úgy szintén, de hozzá kell tennem, előbbre lenne néhány fontosabb dolog.
Persze tudom. Amit felépítenek, azt már nem vihetik el. Fontos a sport  a kultúra, az egészség. De egy ilyen beteg (egészségügyileg és mentálisan) társadalmat már nem lehet meggyógyítani, egy új, egészségeset kell nevelni. De akkor ezt vallja be a Vezető és ne kántálja, hogy Magyarország jobban teljesít. Mert a kórházakban fekvő beteg embereket az nem érdekli. Ők még élni szeretnének, mint ahogy az én párom is szeretett volna 56 évesen velem és a gyerekeivel. Nem sikerült neki, mert az élete során csak a folyamatos fennmaradásért kellett küzdenie, ami nem tett jót az egészségének, hiába volt itt rendszerváltás.
És ezzel millióan vannak így, közben azt látják, hogy egy gázszerelő az ország egyik leggazdagabb embere lett és csak azért, mert Orbán Viktor gyerekkori barátja. Azt látják, hogy a veje sorra viszi el a beruházásokat, úgy adja veszi a cégeit, mint mi a kenyeret. Most ki ne merd mondani, hogy ez, a volt nomenklatúránál sem volt másképp, mert azzal szembeköpnéd az igazságot, miszerint az miért nyugtassa azon milliókat, akik akkor sem érezték jól magukat?
De én úgy látom, nem fog termőre fordulni az a mag, amit én a Te földedbe vetnék, mert valami ismeretlen erőnek tulajdonítva nem locsolnád. Mert nem éreznéd magadénak is.
 

Megosztod?