Demszky Gábor alakja a magyar rendszerváltás és a budapesti várospolitika egyik legmeghatározóbb, egyben legvitatottabb fejezete. Egy korszak szimbóluma, aki az illegális demokratikus ellenzékből jutott el a főpolgármesteri székig, majd onnan a teljes politikai visszavonulásig.
Íme a hiteles életpálya-összegzés:
1. Ki volt ő? – Az ellenálló és a városvezető
Demszky Gábor (szül. 1952) jogász és szociológus, a Kádár-rendszer elleni demokratikus ellenzék egyik kulcsfigurája volt.
- A szamizdatos: Az AB Független Kiadó alapítója volt, illegális kiadványokat terjesztett, amiért a rendőrség folyamatosan zaklatta, megfigyelték, és felfüggesztett börtönbüntetést is kapott.
- A főpolgármester: Az SZDSZ alapító tagjaként 1990 és 2010 között, összesen 20 évig (öt cikluson át) volt Budapest főpolgármestere. Ez rekord a magyar önkormányzatiság történetében.
- Nevéhez kötődő projektek: Nevéhez fűződik a 4-es metró elindítása (ami végül az egyik legtöbb kritikát és korrupciós vádat kapott beruházása lett), az újpesti Megyeri híd, a központi szennyvíztisztító, valamint Budapest liberális, kozmopolita jellegének megerősítése.
2. Mi lett vele? – A politikai hanyatlás
A 2000-es évek közepétől Demszky népszerűsége és politikai hátországa (az SZDSZ) folyamatosan erodálódott.
- A bukás: 2010-re a város állapota, a BKV körüli botrányok (Hagyó-ügy) és a 4-es metró elhúzódó, drága építése miatt elveszítette a választók bizalmát. 2010-ben már nem indult újra, Tarlós István váltotta a székben.
- Visszavonulás: A választások után gyakorlatilag teljesen kiszorult a magyar politikai fősodorból. Egy ideig még európai parlamenti képviselő is volt (rövid ideig), de végül teljesen szakított a pártpolitikával.
3. Mit csinál most? – Az „emigráció” és az emlékezés
Demszky Gábor ma nyugdíjas, idejét megosztja Budapest és külföldi tartózkodási helyei (gyakran említették Isztriát és Berlint) között.
- Írás és emlékiratok: Elsősorban írással foglalkozik. 2012-ben jelent meg Lopakodó diktatúra című kötete, majd később a saját politikai és ellenzéki múltját feldolgozó könyvei. Gyakran ad interjúkat, amelyekben élesen bírálja a jelenlegi kormányrendszert.
- Utazás és szabadság: Gyakran említi, hogy végre azt teszi, amit szeret: utazik, olvas és távol tartja magát a napi pártcsatározásoktól. Bár Budapest ügyeiben néha megszólal (például a 4-es metró OLAF-jelentése kapcsán vagy az önkormányzati választások idején), aktív szerepet már nem vállal.
- Közéleti státusz: Egyfajta „politikai veteránként” él, akinek a megítélése ma is kettős: hívei a szabadság és a modern Budapest jelképének látják, kritikusai viszont a 2010 előtti korszak eladósodásáért és a befejezetlen beruházásokért teszik felelőssé.
