A felcsúti politikai hangulat változása valóban forró téma, különösen a 2024-es választások óta és a mostani, 2026-os választási kampány hajrájában. Bár Felcsút a Fidesz „szellemi és fizikai központja”, az adatok azt mutatják, hogy a kormánypárt hegemóniája már nem a régi.
Bár sokan azt gondolják, hogy Felcsúton a Fidesz támogatottsága kőbe van vésve, a számok és a helyi mozgások mást mutatnak. A 2024-es és a mostani 2026-os adatok alapján látszik, hogy a „hűség faluja” is kezd megosztottá válni.
Amiért rezeg a léc:
- A 13 százalékos pofon: A 2024-es EP-választáson a Fidesz 13 százalékpontot veszített Felcsúton a korábbi eredményeihez képest. Ez a mértékű visszaesés a párt legbelső körzetében komoly jelzés volt.
- A Tisza Párt és az MKKP megjelenése: Míg korábban szinte csak a Fidesz létezett a faluban, a 2024-es eredmények alapján a Tisza Párt és a Kutyapárt is jelentős szavazatot kapott. A 2026-os friss mérések (például a 21 Kutatóközpont adatai) szerint országosan a Tisza már fej-fej mellett áll, vagy vezet a Fidesszel szemben, és ez a hullám a kistelepüléseket sem hagyja érintetlenül.
- Helyi feszültségek: A gigaberuházások (mint a kisvasút vagy a stadion) és a Mészáros-birodalom látványos terjeszkedése a helyiek egy részében már nem büszkeséget, hanem fásultságot vált ki. A „jólét” ugyanis nem mindenkihez ér el egyformán a faluban.
A nagy dilemma 2026-ra: A Fidesz számára Felcsút elvesztése – vagy akár csak a győzelem mértékének jelentős csökkenése – nem pusztán mandátumkérdés, hanem szimbolikus vereség lenne. Ha a miniszterelnök szülőfalujában sem biztos a többség, akkor hol az?
A polgármesteri válasz: Természetesen a hivatalos kommunikáció (és a polgármester 100 órás live-jaihoz hasonló videók) szerint a fejlesztések töretlenek, és a „béke” szigete a falu. De a kérdés már nem az, hogy ki épít több járdát, hanem az, hogy a felcsútiak is érzik-e már a változás szelét.
Szerinted elképzelhető, hogy Felcsúton valaha is más nyerjen, vagy ez a vár örökre bevehetetlen marad?
Címlapfotó: Arold Péter APEV Média
