Budapest nem kér a „letérdelésből” – feszült hangulatú rendkívüli közgyűlés a kormány ultimátuma után.
A Budapesti Közlekedési Vállalat kelenföldi buszgarázsában tartotta rendkívüli ülését a Fővárosi Közgyűlés, miután Gulyás Gergely miniszter bejelentette:
„a kormány kész segíteni a fővárosnak”, de ehhez előbb azt várja, hogy Budapest nyilvánítsa ki fizetésképtelenségét.
A testület végül 12 igen szavazattal fogadta el a határozatot, amely felszólítja a kormányt: folytassa a tárgyalásokat a főpolgármesterrel, hogy érvényesülhessen „az alaptörvényben rögzített fenntartható költségvetési gazdálkodás elve”.
A Fidesz-frakció 10 tartózkodással reagált, a Tisza Párt pedig demonstratívan távol maradt, közölve: „nem kívánnak statisztálni a kormány politikai cirkuszához.”
Karácsony: Budapest nem rogy térdre és nem csókol kezet
Az előterjesztést jegyző Karácsony Gergely emlékeztetett: a bíróságok kimondták, hogy
„törvénytelen a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módja”,
az Állami Számvevőszék pedig azt állapította meg, hogy a főváros képtelen ellátni a kötelező közszolgáltatásokat, ha teljesíti az állami elvonásokat.
A tárgyalások mégis megszakadtak. Karácsony szerint ennek következménye lehet, hogy januártól 27 ezer közszolgáltató dolgozó bére kerül veszélybe:
„Vállalhatatlan feltétel, hogy mondjuk ki a fizetésképtelenséget. A város nincs fizetésképtelen helyzetben, és semmilyen módon nem tudom támogatni, hogy letérdeljünk és kezet csókoljunk azért a pénzért, ami törvény szerint jár.”
A főpolgármester szerint most az a feladat, hogy „szaván fogjuk a kormányt”, miután az deklarálta: nem engedi működésképtelenné válni a fővárost.
Fidesz: Karácsony a felelős – DK: a Tisza Párt gyáva
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője élesen támadta a főpolgármestert, mondván:
„Karácsony politikai színpadként tekint a főváros helyzetére, hogy elhárítsa magáról a felelősséget.”
Szerinte Tarlós 214 milliárdos megtakarítással adta át a várost, mára viszont 170 milliárdos adósság halmozódott fel, miközben az iparűzési adóbevételek megduplázódtak. Kifogásolta továbbá a Rákosrendező-projektre költött 51 milliárdot, az egymilliárdos közbeszerzési bírságot, a 900 milliós prémiumokat és a Budapest Brand finanszírozását.
Déri Tibor (DK) viszont a Tisza Párt ülésbojkotját bírálta:
„A távolmaradás nem bátorság, hanem felelőtlenség a főváros 27 ezer dolgozójával és 1,7 millió lakosával szemben.”
Válsághatár: mínusz 33 milliárddal indulhat 2026
Kiss Ambrus főigazgató rámutatott: a jelenlegi városvezetés „egy fillér adósságot sem vett fel”, mivel a kormány ezt nem engedélyezte. A finanszírozási helyzet viszont tarthatatlan:
„Ha nem változik a rendszer, a főváros mínusz 33 milliárd forinttal kezdi a 2026-os évet, és nem tudja visszafizetni a 40 milliárdos folyószámlahitelt.”
Az iparűzési adóbevételek csak márciusban érkeznek, így akár a közszolgáltatások működtetése is veszélybe kerülhet.
Vitézy: színház az egész – és mindenki játssza a szerepét
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint
„a rendkívüli közgyűlés csak komédia, semmi szükség nem volt rá.”
Felidézte: már nyáron javasolták, hogy a főváros ne fizesse ki az energiaszámlákat a Molnak és az MVM-nek, ami valódi nyomásgyakorlás lehetne.
A közgyűlés ugyanakkor elfogadta a Podmaniczky Mozgalom módosítóját, amely kimondja:
a főváros kizárja a tulajdonában álló gazdasági társaságok államosítását.
Címlapfotó: Budapest, 2025. december 1. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője felszólal a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése a BKV Zrt. kelenföldi buszgarázsában 2025. december 1-jén. Mellette Karácsony Gergely főpolgármester (k), Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója (b) és Számadó Tamás főjegyző (j). MTI/Bruzák Noémi
- A Sándor-palota a politikai átmenet középpontjában: Sulyok Tamás megkezdte a konzultációkat
A 2026-os választások történelmi eredménye után a politikai fókusz a Sándor-palotára irányult. Sulyok Tamás köztársasági elnök az elmúlt napokban fogadta a parlamenti mandátumot szerzett pártok vezetőit, hogy előkészítse az új Országgyűlés megalakulását és a kormányalakítás folyamatát. Alkotmányos keretek és az elnöki szerepkör A választások lezárultával az államfő feladata az új törvényhozás és végrehajtó hatalom stabilitásának - Mit vár az Európai Únió a Tiszától?
„27 pont” – ami nincs, mégis mindenki erről beszél. Van egy szám, ami hónapok óta kering a magyar közéletben: 27. Nem törvény, nem határozat, nem hivatalos dokumentum címe – mégis úgy hivatkoznak rá, mintha egy kőbe vésett lista lenne. „Brüsszel 27 pontja.” A probléma csak az, hogy ilyen formában ez nem létezik. Nincs egyetlen olyan - Nyílt levél Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke részéreEgyre több polgármester csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, hogy ne fizessék ki a brutális mértékű szolidaritási adót. Szolnok polgármestere nyílt levelet küldött a A Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének, Szita Károlynak, aki egyben Kaposvár polgármestere is. Tisztelt Polgármester Úr! A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) pártpolitikán felül álló, a városaink érdekeit képviselő szakmai szervezet. Éppen ezért
- Dobrev Klára lemondott: kiesett a DK a parlamentből
Súlyos politikai következménye lett a 2026-os országgyűlési választásnak a baloldalon: a Demokratikus Koalíció nem jutott be az Országgyűlésbe, ezt követően pedig Dobrev Klára bejelentette lemondását a párt éléről. A hivatalos adatok szerint a párt nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt, így története során először maradt mandátum nélkül. A választási eredmények alapján a DK - Több milliós birsággal súlytották Márki-Zay Péter
3,2 millióra bírságolt a Választási Bizottság jogtalanul, miközben a fideszesek sorra szegték meg a törvényt! SEGÍTSÉGÜKET KÉREM! Kérem azokat, akik a polgármesterek választási kampánytevékenységéről tudnak, a kommentben található kifogás-minta alapján nyújtsák be ma 16 óráig a Nemzeti Választási Bizottság nvb@nvi.hu email címen. Itt tudnak támogatni, mert egyébként ekkora büntetést nem tudok kifizetni: A fokozott érdeklődés
