A rezsiharc eredményét meg kell védeni

A rezsiharc eredményét meg kell védeni – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Brüsszel árat emelne az áram és az üzemanyag esetében is azzal az indoklással, hogy klímavédelmet kell folytatni.

Brüsszel meg akarja adóztatni egy bonyolult rendszer bevezetésével azokat az embereket és családokat, akiknek saját autójuk és lakásuk van, a visegrádi országok azonban ennek ellenállnak, és a jövő héten esedékes európai csúcstalálkozón semmiképpen nem járulnak hozzá olyan döntésekhez, amelyek tovább emelnék a villany és a gáz árát.
    
A klímavédelem jó dolog – jegyezte meg Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy annak költségeit nem a lakossággal, hanem a károsanyag-kibocsátó nagy cégekkel kell megfizettetni. Ehhez az árszabályozási rendszer átalakítása, a spekulációs elemek kiküszöbölése szükséges – jegyezte meg, megemlítve, nem szabad a pénztőkét beengedni erre a területre, mert abból baj származik.
    
Kiemelte: Bécsben vagy Berlinben kétszer-háromszor annyit fizetnek az emberek a villanyért, a gázért, mint Budapesten, Svédországban pedig a budapesti gázár nyolcszorosát fizetik.
    
Emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben felálló kormány egyik első küzdelme a Brüsszellel éveken át vívott rezsiharc volt. Megemlítette: a piaci árak esetén évente 380-400 ezer forinttal fizetne többet a mostaninál egy átlagos magyar család. Hangsúlyozta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok mintegy tizenöt alkalommal adtak engedélyt a nemzetközi multicégeknek az árak emelésére, és a “Gyurcsány-féle erőcsoport” a parlamentben most is azt követeli, hogy a kormány vezesse be a piaci árat a gáz- és az áramszolgáltatás tekintetében.

Filmajánló


    
A kormányfő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a harmadik oltás felér egy életbiztosítással. Hozzátette, ő maga a hétvégén kapja meg a vakcina harmadik adagját. Kijelentette: járvány negyedik hulláma “lassan bekeríti Magyarországot, kelet felől mindenképpen”, megjegyezve, a szomszédos Romániában – ahol a magyarországi 59 helyett csak 29 százalék az átoltottság – riasztó a helyzet. Hozzátette: Magyarország úgy döntött, hogy teljesíti a románok kérését, és a határhoz közeli két kórházban egyelőre ötven beteget ellát.
    
A miniszterelnök arra biztatott mindenkit, fontolja meg a maszkhasználatot, noha – tette hozzá – az önmagában nem véd meg a fertőzés ellen, csak az oltás. Kifejtette, az oltás működik, a beoltottak között egy százaléknál kisebb a koronavírusban megbetegedők aránya. Azt is mondta, hogy a negyedik hullám nem kerülhető el, a vírus delta variánsa sokkal agresszívabb a korábbiaknál. Így a veszély is sokkal nagyobb, ezért arra kérte az embereket, ne kockáztassanak, oltassák be magukat.
    
Kijelentette: Magyarország nyáron fölkészült arra, hogy egy nagyon erős őszi járványhullámot is kezelni tudjon anélkül, hogy az ország működését le kellene állítani; van vakcina, kórházi ágy, lélegeztetőgép, gyógyszer, ápoló és orvos is. Ugyanakkor jelezte: itthon a negyedik hullám egyelőre még nem érte el azt a szintet, mint számos más országban.
    
Arról is beszélt: Magyarországnak minden reménye megvan arra, hogy legyen saját fejlesztésű vakcinája, amit a magyar oltóanyaggyár gyárthatna. Ez azonban még nem biztos, így a gyár működése érdekében biztosítani kell, hogy a máshol fejlesztett vakcinákból is legyen megrendelés – fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy akár már idén megkaphatja Magyarország a Szputnyik oltás technológiáját.
    
A kormányfő a migrációról szólva úgy értékelt: a nyugat-európaiak feladták azt a reményt, hogy a “saját nemzetük asszonyai és férfiai” a demográfiai válságon úrrá tudnak lenni. “Azt mondták, hogy ha nem megy, ha nem születik elég gyerek, német, belga vagy francia, pótolni kell a hiányzókat. Hiányzik egy német, jó lesz helyette egy afrikai vagy jó lesz egy ázsiai. Darab, darab, a szállítószalag mellett ez is jó, az is jó.” – fogalmazott. Szerinte ez egy olyan gondolkodásmód, amely a magyar embert “mellbe vágja”.
    
Hangsúlyozta: Magyarország ezzel szemben még harcol, hogy sikerüljön elmozdítani azokat az akadályokat, amelyek miatt végül kevesebb gyermek születik, mint amennyit a fiatalok vállalni akarnak.
    
Úgy vélte, a “nyugati gőgből” fakad az, hogy a migránsokkal kapcsolatos politikát Magyarországra akarják erőltetni, mert a nyugatiak nem érik be azzal, hogy sikeresek, ahhoz is ragaszkodnak, hogy nekik van igazuk. Nekik nem elég, hogy szabadok, úgy élhetnek, ahogy ők akarnak, és olyan döntéseket hozhatnak, amit a saját népük kíván, ők azt is akarják, hogy ismerje el mindenki, hogy az ő döntésük az egyetlen jó döntés, és utána vegye is át, tehát meg akarják nekünk mondani, hogy hogyan éljünk – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint minél nagyobb egy ilyen gondolkodású ország, annál nagyobb veszélyt jelent Magyarországra.
    
A kormányfő arra is kitért: a németek a barátaink, és “sok szép évet húztunk le velük együtt”, de az utóbbi időben például a migráció kérdésében Németország egy “német Európát” akar megvalósítani, amelyben ők akarják megmondani, hogy milyennek kell lennie Európának. Kijelentette: Magyarország szervezi az ellenállást, 12 ország most közösen írt egy levelet arról, hogy a kötelező kvóták helyett milyen lépéseket kellene tenni Európa külső határainak védelme érdekében. Úgy fogalmazott: “virágcsokrokkal, plüssmacikkal” és “fogadóbizottságokkal” nem lehet megvédeni határt, a határra rátámadó, a kerítésen átjutni akaró migránsokat meg kell állítani.

0 0 votes
Article Rating

Érdekel minket a Te véleményed is.