Remélem, nem lesz belőle baja

Lendvai Ildikó a szokásosan higgadt de attól függetlenül ironikus véleményben fogalmazta meg gondolatait a rezsibiztos eltévedt mondataival kapcsolatban. Íme.

Nincs a nemzeti büszkeségnek serényebb locsolgatója, mint Németh Szilárd. Ha nem volna, ki kellene találni. Vagy nem.
Nem nézhette tétlenül, hogy a bécsi szuperkórház képei nyomán bárki magyar abba a tévedésbe essen, hogy nálunk az egészségügy ennél egy picinyt még hátrébb áll: „Az osztrákok olyan robotokat alkalmaznak a betegek ellátása során, amelyeket mi, magyarok a budapesti Honvédkórházban már évek óta.”
Remélem, nem lesz belőle baja. A Honvédkórház számára ugyanis 2007-ben vásároltak robotokat, vagyis nemzetünk legsötétebb napjaiban, a gyurcsányahibás pre-NER időkben. (Más kérdés, hogy ezek a terhek szállítására stb. alkalmasak, és nem közvetlen betegellátásra.) Az, hogy a Honvédkórház a sürgősségi ellátás és a ki nem fizetett túlórák botránya ellenére működik, az nem a robotoknak, hanem eleven, bár agyonterhelt szakembereknek köszönhető.
Viszont mi, magyarok tényleg előretörtünk a robotizáció speciális területein. Világelsőként alkalmazzuk a politikai robotokat. Hiba nélkül követik, szavazzák, teszik, mondják azt, amit beléjük programoztak, tűnjenek ezek a külső szemlélő számára akármilyen bődületes ökörségnek.
Azért csak meg kellene kérdezni a konstruktőröket egyszer, hol van a technika eme csúcsdarabjain a stop gomb.