Politika hírek

A decemberi tüntetések német és osztrák sajtóvisszhangja

A „Handelsblatt” részletesen foglalkozik a túlóratörvény miatti elégedetlenségekkel.

A magyar szakszervezeti szövetség (MASZSZ) általános sztrájkkal fenyeget a vitatott munkatörvény reform miatt, emeli ki a lap. Jobboldali populistának nevezi az Orbán vezette kormányt.Nem tartja valószínűnek a reform visszavonását. „A 2010 óta kétharmados többséggel regnáló kormányfő nem arról híres, hogy gyorsan engedjen a parlamenten kívüli oppozíció nyomásának” – fogalmaz a cikk szerzője. A lap említést tesz a 2800 törvényjavaslatról is, amellyel az ellenzék meg akarta akadályozni a törvény módosítását.
A rabszolgatörvény néven elhíresült módosítás révén Orbán kifejezetten növelni kívánja a külföldi vállalatok befektetési hajlandóságát Magyarországon. – magyarázza a cikk.

A december 1-i, MASZSZ tüntetéssel kapcsolatban megjegyzi szerző, hogy sokan a francia példa hatására sárga láthatósági mellényt viseltek. Idézi Kordás László szakszervezeti elnököt: „mostantól még több túlórára, rabszolgamunkára kényszerítenek bennünket, természetesen önkéntesen. Kordást így idézi a kormány szándékával kapcsolatban: „Ebben az országban mindenre van pénz, csak nem a mi béreinkre.”

A munkavállalók attól félnek, hogy a törvény a hatnapos munkahét bevezetésének hátsó szándékával született meg.

Míg az iparban üdvözlik ezt az intézkedést, addig a német autóipar közös üzemi tanácsa, az IG Metall, valamint a siemens kritikusan szemléli azt. „Feltehetően a dolgozók túl sok túlórát akarnak teljesíteni. Ez a meglehetősen alacsony jövedelmek indikátorának tekinthető” – így az indoklás.

A németországi viszonyokhoz képest hagyományosan igen gyengének tartják a magyar szakszervezeti mozgalmat. Ez a szervezetlenség a külföldi befektetők számára pluszpontot jelent a telephely megválasztásánál. A munkaadók pedig nem félnek: budapesti üzleti körökben nem feltételezik, hogy a szakszervezetek meg tudnának szervezni egy általános sztrájkot.

Az ellenzék azért illeti kritikával a munkatörvény liberalizálását, mert az különösen a külföldi nagyvállalati érdekeknek kedvez IG Metall, Siemens és a német autóipar valamennyi üzemi tanácsa támogatta a törvény bevezetése elleni küzdelmet.

A lap beszámol a December 11-én útlezárásokkal és több ezer ember részvételével az MSZSZ által szervezett tüntetésről is.
Az IG Metall nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a munkavállalók képviseleteivel, a kormánnyal szemben.

„Magyarországi látogatásaink alkalmával folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy az árak számos tekintetben Nyugat-Európai színvonalon vannak (üzemanyag, ruházkodás, fogyasztási cikkek, és sok élelmiszer is), holott a munkabérek a mieinknek csak az egynegyedét, egyharmadát teszik ki”, áll a nyilatkozatban.
„Ebből sok embernek elege van, és ha a munkáltató szempontjából még többet, még rugalmasabban szabályozva kell dolgozniuk, hátat fognak fordítani a vállalatoknak”. A nyilatkozatot aláírta Michael Brecht, a Daimler üzemi tanácsának vezetője, valamint Peter Mosch,
az Audi üzemi tanácsának elnöke.

A Vasas szakszervezet is „felháborító”-nak tartja a törvény átkényszerítését a parlamenten. „A törvény szellemét elfogadhatatlannak tartjuk. Ez nem felel meg a munkavállalók érdekeinek”, idézi a szerző.

A magyar szakszervezeti vezetők erősen bírálják a kormány párbeszéd iránti hajlandóságának hiányát.Az ellenzék azt veti a kormány szemére, hogy a munkaügyi törvényreformra külföldi – mindenek előtt Német – konszernek gyakoroltak befolyást.

Szijjártó Péter, novemberben tett düsseldorfi látogatása alkalmával így nyilatkozott: „A Magyarországon befektető észak-rajna-vesztfáliai vállalatok egyértelműen pozitívan reagáltak a magyar törvénymódosítási javaslatra, ami tovább fokozza az ország versenyképességét és enyhíti a korábban kihívásnak tekintett munkaerőhiányt.”

A Német gazdaság budapesti képviselőinek jelentése szerint ténylegesen mutatkozott igény a munkaidő rugalmassá tétele iránt, azonban az egzakt törvénymódosítást kizárólag politikai ügynek minősítették. A Magyarországi vállalatok szakemberhiánnyal küszködnek. A túlóra szabályozásának kibővítésével különösen az ipari üzemek rugalmasabban tudnak majd reagálni a megrendelésekre. Az EU-tagállam ugrásszerű gazdasági növekedését Orbán a háttérben húzódó munkaerőhiány ellensúlyozására a túlórareform segítségével kívánja elérni.
A bruttó nemzeti jövedelem a harmadik negyedévben 4,9%-al növekedett a korábbi időszakhoz képest. A konjunktúra-kilátások továbbra is bíztatóak, – fogalmaznak a szakemberek.

A cikket így kommentálja egy német olvasó:

„Szilárd meggyőződésem, hogy a következő években a magyar lakosság sorai közül kisöprik Orbán urat és pártját az udvarból;
mint öregedő, de jó génekkel megáldott férfi, bizonyos vagyok abban, hogy én ezt még megérem. Csak egy a baj: Sröder/Seehofer urak, és a CSU. (Keresztény Szociális Unió) még mindig elismerik Orbán urat.”

(Hans Schönenberg)
Handelsblatt

Az osztrák „Der Standard” c. lapban olvasható újságírói vélemény szerint:

„Aki bólogató Jánosokra építi a világát, gyorsan elveszíti azt a képességét, hogy meglássa saját határait. A munkatörvény bevezetni kívánt módosítása egymásmellé állította az amúgy széttagolt ellenzéket. Miért éppen a szolid választói bázissal hatalmon maradt Orbán nem veszi észre a fenyegető rengéseket jelző szeizmográfot?
Miért nem fogta fel, hogy a drasztikus túlóraemelés azon munkavállalók elégedetlenségéhez is vezet, akik egykor rá szavaztak?
A válasz: Orbán elfelejtette, hogyan kell társadalmi párbeszédet folytatni. Neki nincsen szüksége a parlamenti kompromisszumokra, a gyámság alatt álló médiumok miatt, kiüldöztek az országból egy nyitott világszemléletű egyetemet, sugalmazó kérdésekkel teletömött társadalmi konzultációkat folytatnak. Amennyiben elégedetlenség támad, bűnbakhoz folyamodnak, akit Soros Györgynek hívnak, amint az a legújabb tüntetések esetében is történt.

Most még nehéz megítélni, árthat- e hosszútávon Orbánnak a baloldaltól a jobboldalig terjedő új, már a korrupció ellen is irányuló mozgalom,

Egy biztos: „Magyarországon sincs jövője a párbeszéd elutasításán alapuló koncepciózus politikának”.

Der standard

(Gerald Schubert, 17.12.2018)

 

A „Die Presse” így kommentálja az eseményeket:

A rabszolgatörvény elleni tüntetések bár egyesítették az ellenzéket, mely azonban csak néhány ezer embert tudott mobilizálni Budapesten. A vidék távol tartja magát az Orbán-ellenes mozgalomtól.

Az ellenzék stílusát radikálisnak és provokatívnak nevezi. A „rabszolgatörvény”-ről azt írja: (csak egy túlóra törvény).

Idézi Hadházy Ákos független képviselőt, a december 12-i pulpitusfoglalás napjának estéjén szervezett tüntetésről: aki szerint az ellenzéknek néz dolga lesz, „a rezsim nem most fog megbukni, de valami elkezdődött”. A siker kulcsát a „vidék” kezében látja. Így kiáltott a tömegbe: „menjetek el vidékre, beszéljetek az emberekkel, keressétek fel az ottani „szemét médiumokat”, – ezalatt a kormány közeli regionális lapokat értette.

Ezzel csak egy a baj: A radikális kezdeményezések nem jutnak el a provinciális régiókba. az átlagállampolgár, aki nem feltétlenül ellenzéki beállítottságú, de nem is feltétlenül Orbán-követő, elítéli a radikális stílust.
Az egyik szocialista beállítottságú, a TV székháza közelében tüntető gazdának nem tetszett a parlament előtti karácsonyfa megdobálása. Vidéken csak pár száz tüntetőről számol be a lap.

A cikk szerzője az emberek lehető legnagyobb problémáját abban látja, hogy az ellenzék soraiban egyetlen személy sem akad, akire a polgárok rá mernék bízni az ország kormányzását.

Az EU-választásokon való jobb eredmény elérését a közös ellenzéki jelöltekről való megállapodásban látja. Ez igazán újdonság lenne.

A „Die Welt” az elégedetlenségek gyökerét egy sor népszerűtlen intézkedésben látja:

Azzal, hogy az állam megszüntette a népszerű lakás elő takarékosság szubvencióját, és azt a CSOK-ba helyezte át, a gyermekteleneket hátrányos helyzetbe hozta.

Emellett a béren kívüli juttatások megadóztatásával jelentős jövedelemcsökkentést okozott a munkavállalók jelentős részének, akiknek az utóbbi két évben növekedett a fizetése.
A felháborodást fokozta a kormány szerint a hajléktalanok érdekében hozott törvény, mely szerint három hónapon belül 4 figyelmeztetés után börtönbüntetéssel vagy közcélú munkával sújtható az utcai életvitel.

 

A cikk beszámol a képviselők sikertelen akciójáról a TV székházában és az épület körüli tüntetésről. megjegyzi azt is, hogy Orbán Viktor nem reagált az eseményekre, ehelyett meccset nézett.

Die Welt

A „Frankfurter Allgemeine Zeitung” így kommentálja a magyar politikai eseményeket:

Orbán hisztérikus kiabálásnak nevezte a tüntetéseket, ami „többet mond el önmagáról, mint az ellenzékéről.” –olvasható Reinhard Veser véleménye. A tüntetések rávilágítottak arra, hogy Magyarországon nincs igazi demokrácia.
„A demokratikus rendszerek ismérve, hogy mielőtt meghozzák a törvényeket a parlamentben, érvelnek mellettük, ellenük. Magyarországon immár ez nem történik meg, Orbán pártja egyszerűen keresztülveri a törvényeket, anélkül, hogy az ellenzék teret kaphatna arra, hogy hallassa a hangját.”

Frankfurter Allgemeine Zeitung

 

Szólj hozzá! De valami értelmeset. Amivel nem sérted meg a másikat. Csak itt engedélyezett a hozzászólás, mert a hülye EU hülye GDPR törvénye miatt nem fogunk büntetést fizetni. Köszönjük.

Comments are closed.