Zaklatás

magam


Arold Péter
Ülsz nyugodtan vasárnap délelőtt a  söröddel a 10 nm-es szobád sarkában egy igazán „izgalmas” filmet bámulva a Junoszty televíziódon, mikor megcsörren a tégla Nokia telefonod egy általad ismeretlen számon. Felveszed, mert téged megtanítottak az udvarias viselkedésre és belemondod.
„Igen tessék, Kovács Pisti vagyok.”
Mire eszmélsz már hallod, hogy Nemzet és Külgazdasági miniszterünk félreismerhetetlen hangján átkozza Sorost és ha nem küldöd vissza a konzultációs szarjukat, akkor te áruló vagy. No nem mondják ki, de te érzed.
A sörös doboz megremeg a kezedben és már érzed. Áruló vagy. Visszasírtad azt a szép időt, amikor a postás csak bedobta az ívet és te azzal a lendülettel a postaláda melletti szemetesbe ejtetted. Ennek vége! Gyöngyöző homlokkal, gyomrodban félreismerhetetlen érzéssel rágod magad.
„Mit tegyek?”
Néhány másodperc őrlődés után, kinyomod a telefonod, beleiszol a sörödbe és újra magába kerít a TV-d.
„Mi lehet?” – gondolod magadban. „Semmi.”
Eltelik a napod, reggel munkába indulsz az önkormányzat által kiadott napi rutinodra, mert te megélsz 48 ezer forintból. Megcsörren a telefonod és mivel még mindig nevelt ember vagy, az ismeretlen szám ellenére felveszed és kicsit megkésve de mondanád – tanulva az előző napból – hogy ki vagy, de a hang megelőz. Bemutatkozik ( most nem Péter) és emelkedett hangon buzdít jó magyarságod megtartására.
„Menj!” – mondja a hang. „Hazánk végveszélybe van. Az EU- már Soros kezében. Ezt nem hagyhatod!”
Remegő kézzel sepred a leveleket és rettegsz, ha ismeretlen számon keres valaki. Aztán eszedbe jut a szó, melyet annyit hallottál az utóbbi hetekben.
‘Zaklatás”.
Csak, hogy téged senki nem fog megvédeni és sehol nem tudod szóvá tenni.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .