Arold Péter

A keresztyén hitvallás magyarországi zászlóshajója, aki a vasárnapi munka esküdt ellensége, a fehér lovon Erdélyben belovagoló Bem apója, akkora hibát vétett – ha mindez igaz – hogy a büdös életben nem mossa le magáról, mennyire nem ért ahhoz sem, hogy valamit rosszul csináljon.

 CEU. Micsoda ördögtől való dolog ez keresztény hazánkban. Ki vele a paradicsomból! A MI paradicsomunkból! Legyen belőle LEX CEU. ÉS lőn.

Trump megfenyegetve, Soros falhoz állítva, az EP rendre tanítva. Pofonosztás jobbra és balra.  Aztán jön egy sokat látott ember és az egészet a sutba vágja. Emberek! Itt valami gond van – mondja. A dátumok nem stimmelnek. Hogy is van ez? Semjén hol is volt amikor aláírt? Iránban fektette be a magyar közpénzt egy miniatürizált atomreaktorba – mert abban nagyon jók vagyunk, legalább annyira, mint Lölö a gázszerelésben – vagy itthon dekkolt és beterjesztett?

Utánanézett. Semjén abban az időpontban atommáglyát tervezett, és a napfúziós álmait dédelgette az arab világ kegyetlen kultúrájában.  Einstand! Ide az egészet! Világra szóló botrány. Így nem érvényes az egész LEX CEU. És valóban, ahogy a Népszava is megírta

A CEU ellehetetlenítését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a.
A nemzetközi jogász szerint ezzel az a gond, hogy április 3-án a KDNP miniszterelnök-helyettese akkor már Iránban tárgyalt, így nem írhatta alá Budapesten a dokumentumot. Márpedig azon az szerepel, hogy a szignóra a magyar és nem az iráni fővárosban került sor április 3-án.

Emberek! Most mi lesz? Mit mond a kereszteslovag? Nagyon várom, de még nem mondott semmit. Hiába kérdezgette a Magyar Narancs.
Semjén testvér. Ezt benézte. Lattmann Tamás nemzetközi jogász úr pedig lát.

Frissítés

2017. május 5. 14:10

A Miniszterelnökség közleménye a felsőoktatásról szóló törvény módosításának eljárásáról

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását az Országgyűlés nem sürgős, hanem kivételes eljárásban fogadta el. Az ügyiratot Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes 2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki.

A kivételes eljárást a 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 61. § (3) bekezdése alapján „a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza.”

A kivételes eljárást ez alapján 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át Miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz.

(Miniszterelnökség)

Amennyiben a magyarázat törvényileg megfelel én kérek elnézést