Gyurcsány Ferenc Facebook oldalán kifejtette, hogy ő és még sokan – hogy kikre gondolt nem tudni – nem fognak félni hiába robbantanak Ankarában és hiába gázolnak a vásárló tömegbe Berlinben.
„Akkor sem fogunk félni
Akkor sem fogunk félni. Akkor sem fogunk mindenkiben ellenséget és terroristát látni. Nem gyűlölni fogunk, hanem szabad és erős polgárokként megvédjük az európai létezés és demokrácia rendjét.
Ugyan Aleppóban az oroszok minden jel szerint emberiség elleni bűnöket követnek el, de ennek megoldása nem a nagykövet meggyilkolása. Barbárságra nem barbárság a válasz.
Fájdalmunk és szolidaritásunk a Berlinben brutálisan megölt és megsebesített emberek családtagjaié, barátaié, Németországé. Támogatásunk pedig azé a német kormányé, amely iszonyatos erőfeszítéseket tesz, hogy megvédje Németországot és Európát, de közben megmutassa az emberiesség reményt ébresztő arcát is. Alig teljesíthető feladat, de ha lemondunk róla, olyanokká válunk, mint a gyűlölettől átitatott gyilkosok.
Gyurcsány Ferenc elnök, DK”
Azért én ezt nem értem. Ki nem fog félni? Én még nem félek, de lehet, hogy hamarosan fogok, függetlenül attól, hogy Feri és még néhányan nem félnek. Akkor sem. Mert ha még azt mondta volna, hogy ne féljetek, mert megvédünk. Vagy valami. De nem. Nem arra buzdított, hogy „ne féljetek”. Arra, hogy ők nem fognak félni. De miért? Erre igyunk!
