Politikai hírek külföld

Trump Putyin embere? a napi.hu írása

Az Egyesült Államok demokráciája állítólag a világ hasonló rendszereinek mintaképe. Ehhez képest a szavazók kisebbsége választotta meg az ország elnökét, egy olyan embert, akivel azok jelentős része sem értenek egyet, akik rá adták voksukat – kezdi a MarketWatchon megjelent cikkét Alan S. Blinder közgazdász professzor.

Donald Trump ingatlanmágnás, a Republikánus Párt jelöltje közel hárommillióval kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele, a demokrata Hillary Clinton, mégis ő lett a megválasztott elnök. Ezt minden más országban puccsnak minősítenék.

Az magyarázat az, hogy az USA választási szabályai szerint az államok többségében a győztes mindent visz elve alapján összesítik az eredményt, így hiába nyert nagy fölénnyel egyes helyeken Clinton, Trump sok kicsi győzelme többet ért.

De ez még semmi

A helyzet még magyarázható lenne, ha legalább azok alkalmasnak tartanák az elnökségre Trumpot, akik az ő neve mellé tették az X-et. Úgy tűnik azonban, hogy nem így van, legalábbis a Pew Research közvélemény-kutató intézet november 30. és december 5. között – azaz a november 8-ai szavazás után egy hónappal – készült felmérése szerint.

Csak a közvélemény-kutatás válaszadóinak 37 százaléka véli úgy, hogy Trump jól felkészült az elnöki teendők ellátására. Mindössze 31 százalékuk látja morálisan méltónak erre a tisztségre és csupán 26 százalékuk véli úgy, hogy példaképnek tekinthető. Eközben 62 százalékuk szerint rossz az ítélőképessége és 65 százalékuk szerint hanyag.

És még ez sem elég

A felméréstől függetlenül magyarázhatná az ingatlanbefektető győzelmét, hogy a fontos politikai kérdésekben a többség álláspontját képviseli. Csakhogy ez sem igaz, sőt egy kivételével mindenben a kisebbség pártján áll.

A klímaváltozást átverésnek tartja és ennek szellemében egy a veszélyt tagadó szakembert szemelt ki a környezetvédelmi hivatal élére. Az amerikaiak többsége azonban a közvélemény-kutatások szerint hosszabb-rövidebb távon aggasztó gondnak tartja a globális felmelegedést.

Trump egy a gyorséttermek világából érkező menedzsert választott munkaügyi miniszterjelöltjének. Az illető előnyben részesíti a robotokat az emberi munkaerővel szemben és ellenzi a minimálbér emelését. A közvélemény ezzel szemben semmit sem támogat jobban, mint a minimálbér növelését, és versenytársat lát a munkaerőpiacon megjelenő robotokban.

Még az Obamacare sem

Az ingatlanmágnás egyértelmű ellenfele az egészségügyi biztosítással nem rendelkezők ellátását célzó Obamacare rendszernek, amivel a hivatalos republikánus álláspontot képviseli. A közvélemény általában túlzottan bonyolultnak és költségesnek tartja az Obamacare-t, ám azt még a republikánusok is elismerik, hogy vannak nagyon népszerű elemei. Ezért teljes felszámolása, amit Trump ígér, szembe menne a többség akaratával.

Trump az adócsökkentések híve, amivel szintén egyetértenek a republikánus vezetők, ám a társadalom nagy többsége ennek éppen ellenkezőjét látná jobbnak: az adók, mégpedig a gazdagok által fizetett jövedelemadók növelését. Az ingatlanmágnás ezt elutasítja.

Globalizáció

Az egyetlen ügy amiben a megválasztott elnök a többségi véleményt képviseli, az a globalizáció elutasítása. Más szóval a nemzetközi kereskedelem és a bevándorlás korlátozása. Ugyanakkor a többség és a kisebbség közti különbség ebben az ügyben meglepően kicsi.

A Pew 2016. április felmérésben a megkérdezettek 49 százaléka helytelenítette az USA részvételét világgazdaságban, mert emiatt csökkennek a bérek és munkahelyek vándorolnak külföldre. Szemben velük a válaszadók 44 százaléka úgy vélte, hogy a globalizáció jó dolog, mert ennek köszönhetően új piacok nyílnak meg és javulnak a gazdasági növekedési esélyek.

Elment az eszük?

A kérdés ezek után az, miért választottak az amerikaiak olyan elnököt maguknak, akit alkalmatlannak tartanak, és akivel a legfontosabb gazdasági kérdésekben nem értenek egyet. A közgazdász professzor három lehetséges magyarázatot talált. Az egyik, hogy a globalizáció elutasítása olyan ügy, ami minden más kérdést egyszerűen lesöpör az asztalról.

A másik válaszlehetőség – amellyel nem meglepő módon Clinton és támogatói, illetve mások is egyetértenek – az orosz hekkereket látja a háttérben. Az előbbiek feltörték mindkét párt belső internetes levelezését, de csak Clintonék kínos ügyeinek bizonyítékait juttatták el – a Wikileaksen keresztül – a sajtóhoz.

Putyin keze

A harmadik James Comey FBI-igazgató beavatkozása a kampányba. Comey – akit a demokrata Obama elnök nevezett ki, de republikánus elkötelezettségű -, négy nappal a választások előtt bejelentette, hogy újraindították a Clinton e-mail-ügyével kapcsolatos eljárást, amelynek végén a leendő elnökre bírósági eljárás várhat.

Három nap múlva ugyan közölte, hogy mivel nem találtak semmilyen új információt, mégiscsak leállítják az vizsgálatot, ám addigra már az amerikai sajtó a választást befolyásoló bombahírként tálalta a sztorit.

Alan S. Blinder szerint komolytalan az a feltételezés, hogy a globalizáció elutasításában mutatkozó egyetértés Trump és az amerikaiak többsége között felülírhatja összes többi ellentétüket. Ami a második ügyet illeti, egy biztos: Putyin megkapta, amit akart: Trumpot elnöknek. Hogy Comey akciója befolyásolta-e a választás kimenetelét, azt talán sosem tudjuk meg.

Hozzászólások

Hozzászólások

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
avatar
wpDiscuz