Az utóbbi hónapokban sokan nemtetszésüket fejezték ki, hogy a Magyar Munkáspárt a balliberális pártokkal ellentétben támogatja az októberi népszavazást. Többen idegenellenességgel és sovinizmussal, illetve az Orbán-kormány támogatásával vádolták meg a pártot. Tény, hogy az Orbán kormány igyekszik a saját népszerűségének növelésére felhasználni a helyzetet, viszont ez a népszavazás sokkal több, mint egyszerű pártpolitikai kérdés.
Ez a népszavazás két dologról szól: Akarjuk-e hogy Brüsszelben döntsenek Magyarország belügyeiről, és hazánk elveszítse a még megmaradt kevéske szuverenitását is? Akarjuk-e hogy az Európába érkező több millió gazdasági bevándorló egy részét Magyarországra telepítsék le? Erre a két kérdésre felelősen gondolkozó magyar hazafi, pártszimpátiától függetlenül csakis egy választ adhat: NEM! NEM! SOHA!
Az előző cikkemben (címe: Európai Uniós tagságunk mérlege, megjelent: Szabadság XI. évfolyam 29. szám 2016. július 23.) már kifejtettem, hogy milyen káros hatással volt hazánk nyugati befolyás alá kerülése a magyar gazdaságra. Milyen sokan vesztették el munkájukat és megélhetésüket a cukorgyárak, sertés/baromfi feldolgozók bezárása következtében. A magyar élelmiszeripar szétverésére pedig azért volt szükség, mert konkurenciát jelentett a nyugatiaknak. Szuverenitásunk feladása pedig csak még kiszolgáltatottabbá teszi hazánkat a nyugati nagytőkések számára.
Sőt mint a fent említett cikkben kifejtettem, a térség nyugati befolyás alá kerülése a határon túli magyarság sorsára is egyértelműen negatív hatással volt. Hisz az emberi jogokért más esetekben oly lelkesen kardoskodó EU gyakorlatilag semmit sem tesz a határon túli magyarok jogainak tiszteletben tartásáért, aminek következtében az elmúlt 20 évben 2,7 millió főről 2,1 millió főre esett vissza a határon túli magyarság száma.
De térjünk át a népszavazás másik kérdésére, vagyis a migránsok betelepítésére. A liberálisok azt állítják hogy a bevándorlók megoldást fognak jelenteni a népességcsökkenésre, gond nélkül be fognak illeszkedni, és a társadalom hasznos polgáraivá fognak válni. Viszont a dolog nem ilyen egyszerű. Hisz az idegen kultúrájú, vallású, ráadásul beilleszkedni nem akaró tömegeket nem igazán tudjuk integrálni a társadalomba. Mivel számukra a mi életvitelünk (disznóhús, alkoholfogyasztás, nők öltözete stb…) eretnek, bűnös, mivel a vallásuk törvényei szerint ezek megvetendő, büntetendő dolgok. Sőt mivel sokuknak nincs olyan képzettsége, amivel Európában jó munkát lehetne kapni, így a társadalom aljára kerülnek, ami tovább növeli a feszültséget. Ugyan nem minden muszlim terrorista, viszont a bevándorlókat könnyű a muszlim hitszónokoknak radikalizálni. Kiváltképp a második generációsokat. Tegyük fel, hogy egy arab, török, afrikai, kurd vagy más bevándorló letelepedik Franciaországban, vagy Németországban és kap a képzettségének megfelelő, kisebb fizetéssel járó állást. Ő még akár hálás is lehet érte, mivel ő még emlékszik, hogy mennyivel rosszabb volt neki Afrikában vagy a Közel-Keleten. De a gyermeke, aki már Európában született már nem az látja, hogy mennyivel jobb neki mint az apjának volt Afrikában, hanem azt, hogy menyivel rosszabbul élnek mint az ott lakó őshonos európaiak. Így előbb utóbb egyre nagyobb irigységet, majd gyűlöletet kezd táplálni az európaiak ellen, akik amellett hogy sokkal jobban élnek mint ő, más a vallása no meg számos olyan dolgot tesznek, amit a muszlim vallási törvények tiltanak, sőt büntetnek. Például alkoholfogyasztás, tisztátalan állatból készült ételek elfogyasztása (disznóhús), nők viselete stb. Így az ő szemükben az európaiak eretnekek, bűnösök, akik nem tartják be Isten (Allah) törvényeit. Ezeket a feszültségeket felhasználva az Iszlám Állam és egyéb szélsőséges szervezetek szónokai könnyen rávehetik a muszlim fiatalokat, hogy terrorakciók végrehajtásával kezdjenek szent háborút a „hitetlen bűnös életvitelű” európaiak ellen.
Ráadásul az elvakult, fanatikus muszlimok a haláltól sem riadnak vissza, hisz a vallásuk azt tanítja, hogy ha a hitetlenek elleni harcban esnek el, akkor minden korábbi bűnük alól feloldozást kapnak, és haláluk pillanatában azonnal Allah a paradicsomba repíti őket, ahol 70 szűzlány vár rájuk, akik minden kívánságukat teljesítik.
Így meg kell állapítanunk, hogy ezeket az embereket nagy tömegben nem tudjuk integrálni a társadalmunkba a fennálló vallási és kulturális különbségek, sőt feszültségek miatt. Így nemet kell mondanunk ezen emberek betelepítésére.
Ugyanakkor humanista szempontból együtt érzünk azokkal, akik a háború elől menekülnek. Viszont ezen emberek számára nem Európában kell új otthont találni, hanem a saját hazájukban kell nekik újra biztonságot, megélhetést és emberhez méltó életet biztosítani. Az USA-nak és nyugat Európának ahelyett, hogy most a mi nyakunkba akarja telepíteni a migránsokat, inkább a kiváltó okot kellene megvizsgálnia.
Ha az USA és nyugat-európai szövetségesei nem rohanják le Irakot, és nem bombázzák le a Líbiának jólétet és stabilitást teremtő Kadhafit, illetve nem látnak el pénzzel és fegyverrel különböző iszlamista szervezeteket, hogy megpróbálják megdönteni a törvényes szír kormányt, akkor nem is jött volna létre ez az óriási menekülthullám. Az ezredforduló idején, 16 évvel ezelőtt Szaddam, Kadhafi és Aszad uralma alatt Irak, Líbia, és Szíria stabil országok voltak, ahol az embereknek volt biztos munkája, jövedelme, megélhetése. Napjainkban viszont mind a három országban véres polgárháborúk dúlnak, sok százezer, sőt millió ember halálát követelve. És ezek a polgárháborúk mind az USA felelőtlen politikájának a következményei! 2003-ban ők rohanták le Irakot, 2011-ben ők bombázták le Kadhafit, 2011 óta ők pénzelik a Szíriába halált és pusztulást hozó iszlamista terroristákat.
A menekültkérdés egyetlen megoldása az lehet, ha az USA véget vet a „demokratizálásnak” vagyis a polgárháborúk szításának. Befejezi a szíriai ellenzék támogatását, és hagyja, hogy Aszad erői orosz támogatással kifüstöljék a terroristákat, és helyreállítsák a rendet és a békét Szíriában. Irakban és Líbiában szintén támogatni kellene egy erőskezű, az országba békét és stabilitást hozó kormány létrejöttét.
A polgárháborúk befejeződése után pedig segélyt és támogatást nyújtani ezen országoknak az újjáépítéshez, hogy a menekültek hazatérhessenek a saját hazájukba. Ezáltal a háború elől menekülő hontalanok sorsa megoldódna, viszont tény, hogy a migránsok jelentős része nem akarna hazatérni, mivel sokuk nem is háborús országból származik, és nem a háborúk elől, hanem a jobb élet reményében kelt útra gazdasági bevándorlóként. Nos ha Angela Merkel és a német kormány szeretné őket befogadni, ám tegye, de csak a saját országába, és ne a mi hazánkba!
Végszóként annyit szeretnék még mondani: Senkit se tévesszen meg a liberálisok bojkottfelhívása! Hazánk jövője érdekében, aki teheti menjen el, és szavazzon NEM-mel az EU diktátumára! Az Orbán-kormányról pedig majd 2018-ban a választásokon mondjunk véleményt!
Szántay István