A pofátlanság teteje

Mily érdekes a világ! – olvasói levél

Budapesttől 16 kilométerre, meg negyven évre élek! Itt bátran tehetnek furcsa dolgokat az emberek! Az oktatási törvényt, a gyermekek védelmére hozott rendeletet, ahogy a nevelési tanácsadó pszichológusai által kiküldött szakvéleményt és határozatot, egyes iskolai igazgatók nem fogadják el, s annak ellenére úgy döntenek, ahogy nekik éppen megfelel! Mondom, furcsa világ a mienk! Egyik közeli rokonom kislánya kellő odaadással járta az iskolát, ám az a fránya matematika valahogy mégsem ment!

Osztályfőnöke, cinikus mosollyal buktatta meg újra és újra, s mert a sorozatos kudarcot szülei sem értették, segítséget a nevelési tanácsadó lelkes kollégáitól kértek! Az eredmény nem maradt el! Hosszas beszélgetések, valamint három pszichológus összehangolt vizsgálatának eredményeképpen a gyermeket matematikából felmentették! A határozatról telefonon, ahogy levélben is azonnal értesítették az igazgatót, aki egyszerűen fittyet hányt mindenre! Mivel a cigány családból származó kislány másik két testvérét az iskola boldog melldöngetés közepette végleg messze űzte, most a problémásnak ítélt harmadik gyermek következett.

A szakvélemény világosan kimondta, szövegértési képessége annyira maradt alul az átlagostól, hogy azt már a település óvodájában is észlelni kellett volna! Az iskola, kellő odafigyelés hiányában nem törődött ezzel, a gyermek ilyen irányú fejlesztését nem javasolta, ahogy a „jó” igazgatót mindez, most sem érdekelte! Öntelt pökhendiséggel jelentette ki, a döntés őt illeti meg, s ennek értelmében a kislányt, pótvizsgára kérette! A kinézetre sosem volt cigány, szőke hajú kislány mindebből semmit sem értett!

Édesapját a tanárnő telefonon értesítette, a pótvizsga eredménye érdekében mindenre kiterjedő segítséget ígért, majd a könnyes szemű gyermeket háborogva sárba taszította! Ilyen a világ mondanám, de mindezt egy gyermek jövője ellenében? Nem értem, ezek az emberek, hogy voltak képesek ország-világ előtt hangzatos módon háborút hirdetni a cigányság ellen, s hogy a megalázott gyermekek, és bánatos szülők arcát látva, hogy képesek állomra hajtani a fejüket! Lassan egy egész település reménykedik abban, hogy a felelősségre vonás nem marad el, bár magam is jól tudom, Budapesttől 16 kilométerre, meg negyven évre élek!

Hozzászólások

Hozzászólások

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
avatar
wpDiscuz